Ulrich von Hutten

Ulrich von Hutten
Erhard Schön fametszete, 1522 körül)
Született	1488. április 21. Steckelbergi vár
Elhunyt	1523. szeptember 1. (35 évesen) Ufenau
Álneve	Titus Curtius Malaciola Raphael Musaeus
Állampolgársága	német
Foglalkozása	humanista
Iskolái	Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald Lipcsei Egyetem Rostocki Egyetem Alma Mater Viadrina Erfurti Tudományegyetem
Halál oka	szifilisz
Ulrich von Hutten aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ulrich von Hutten témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ulrich von Hutten (Steckelbergi vár, 1488. április 21. – Ufenau, 1523. szeptember 1.) a németországi humanizmus egyik képviselője és a reformáció egyik úttörője.

Élete

A fuldai zárdából, ahol nevelkedett, 16 éves korában megszökött. Az erfurti, kölni, odera-frankfurti egyetemeken humanisztikus tanulmányokkal foglalkozott, majd atyja kívánságára a paviai és bolognai egyetemekre ment a jogtudományt tanulni (1512). Itt töltött egyetemi évei alatt már ismertté vált, mint több gúnyoros tartalmú költemény szerzője, mégis a császár seregében kellett közvitézként szolgálnia.

1517-ben visszatért Németországba, számos gyalázó és gúnyoló iratot adott ki Ulrik, württembergi herceg ellen, aki Hutten testvérét kivégeztette; hű bajtársa lett Johannes Reuchlinnak Jakob van Hoogstraten és a kölni Domokos-szerzetesek ellen vívott harcában.

Társszerzője volt az Epistolae obscurorum virorum című maró gúnyiratnak, a Trinitas romana című írásában pedig élesen kikelt a német nemzetnek a Római Kúria által való elnyomatása ellen és buzdította honfitársait a Luther által indított mozgalomhoz való csatlakozásra. Franz von Sickingen grófhoz csatlakozott, ennek a birodalom fejedelmei ellen indított harci vállalatát hathatósan támogatta (1522), de annak bukása után menekülni kellett neki is és a Zürichi-tó egyik szigetén szegényen, a szabadság diadalába vetett reményén kívül, mindenkitől elhagyatva halt meg.

Sickingennel együtt szobrot emeltek neki. Műveit kiadta Bücking (7 kötet), költeményeit Münch, dialógusait David Strauss (ném. ford.). Életrajzát megírták: David Friedrich Strauß (2. kiad. 1871); H. Putz (neuer Plutarch IV. 1876); Szamatólski, Hutten's deutsche Schriften (1891).

Magyarul

• Hutten Ulrik: A világszemlélők; ford., bev., jegyz. Oppel Jenő; Sauter Ny., Késmárk, 1904

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X