Vágváralja

Vágváralja (1899-ig Vág-Podhrágy, szlovákul Považské Podhradie) Vágbeszterce településrésze Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágbesztercei járásában.

Látkép

Fekvése

Vágbeszterce város központjától 2 km-re északra a Vág jobb partján fekszik.

Története

A falu felett a 13. században emelt vár Csák Máté tulajdonában volt, majd királyi vár lett. 1458-tól a Podmaniczkyaké, akik 1526 után rablóvárrá változtatták. Ezután a Balassáké, akiktől összeesküvés miatt elkobozták. 1689-ben a császáriak felrobbantották, helyébe 1631-ben a Balassák a faluban reneszánsz várkastélyt építettek, amely ma is fennáll.

Vályi András szerint "V. Besztertze Podhrágynak földes Urai Gróf Balassa, és Gróf Szapáry Uraságok, a’ kiknek kastéllyaikkal ékesíttetik; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységűek, réttyek, legelőjök meglehetős, vagyonnyaik is középszerűek lévén, második osztálybéliek."[1]

Fényes Elek szerint "Podhrágy, tót falu, Trencsén vmegyében, Beszterczéhez 1/2 óra, a beszterczei meredek kőszálon álló régi várnak tövében, a Vágh jobb partján. Lakja 486 kath., 8 zsidó. – Ékesiti a gr. Szapáry, hegyoldalban épült csinos rézzel fedett vár-kastélya. Ebben lakik a podhrágyi plebánus is, és az isteni szolgálatot az udvari kápolnában szokta végbevinni. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna."[2]

1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt, 1971-ben Vágbesztercéhez csatolták.

Nevezetességei

  • A falu felett, a Vág jobb partján emelkedő hegy csúcsát koronázza Vágbeszterce vára emeletnyi magas maradványa.
  • Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • A 17. századi reneszánsz Balassa-várkastély.
  • A Mérey-család barokk kastélya.

Külső hivatkozások

  • Vágbeszterce város hivatalos oldala
  • Vágváralja Szlovákia térképén

Jegyzetek

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.