Várható érték

A várható értéket a matematikai statisztikában használjuk. Feladata a mért értékek populációjának jellemzését egyetlen, azt jól közelítő értékkel leírni. Erre szolgál a számtani közép, illetve az alábbiakban ismertetett várható érték. Kiszámítása lehetővé teszi a súlyozott számtani középarányos kiszámítását és értelmezését folytonos értékkészletű változóknál is. Változóként angol eredetiből származtatva az E betűvel jelöljük (Expectation).

Leírása

Az ( Ω , A , P ) {\displaystyle (\Omega ,{\mathcal {A}},\mathbf {P} )} valószínűségi mezőn értelmezett X {\displaystyle X} valószínűségi változó várható értéke

E ( X ) = Ω X d P , {\displaystyle \mathbf {E} (X)=\int \limits _{\Omega }X\,\mathrm {d} \mathbf {P} ,}

amennyiben ez az integrál létezik és véges. Ha nem létezik vagy nem véges, akkor az X {\displaystyle X} valószínűségi változónak nincs várható értéke.

Ha X {\displaystyle X} eloszlásfüggvénye F X {\displaystyle F_{X}} , akkor a várható értéket felírhatjuk a következő képlettel:

E ( X ) = x d F ( x ) . {\displaystyle \mathbf {E} (X)=\int \limits _{-\infty }^{\infty }x\,\mathrm {d} F(x).}

Az X {\displaystyle X} valószínűségi változó várható értékét több módon is szokták jelölni. A szakirodalomban leginkább az alábbi jelölésekkel találkozhatunk:

E ( X ) , E ( X ) , M ( X ) . {\displaystyle \mathbf {E} (X),\;\mathbb {E} (X),\;\mathbf {M} (X).}

Képlet abszolút folytonos és diszkrét valószínűségi változók várható értékének kiszámítására

Abszolút folytonos és diszkrét valószínűségi változók esetén a fenti képlet konkrétabb, könnyebben számítható formát ölt.

E ( X ) = x f X ( x ) d x {\displaystyle \mathbf {E} (X)=\int \limits _{-\infty }^{\infty }x\cdot f_{X}(x)\,\mathrm {d} x}
képlet adja meg. Az abszolút folytonos esetben a várható érték pontosan akkor létezik, ha ez az integrál létezik, és véges.
  • Ha X {\displaystyle X} diszkrét valószínűségi változó, akkor a pozitív valószínűséggel felvett értékek halmaza megszámlálható. Jelölje ezeket az értékeket most x 1 , x 2 , , x n , {\displaystyle x_{1},x_{2},\dots ,x_{n},\dots } , a hozzájuk tartozó valószínűségeket pedig rendre p 1 , p 2 , , p n , {\displaystyle p_{1},p_{2},\dots ,p_{n},\dots } , azaz P ( X = x i ) = p i {\displaystyle \mathbf {P} (X=x_{i})=p_{i}} , ekkor X {\displaystyle X} várható értékét az
E ( X ) = n = 1 x n p n {\displaystyle \mathbf {E} (X)=\sum \limits _{n=1}^{\infty }x_{n}\cdot p_{n}}
képlet adja meg. A diszkrét esetben a várható érték pontosan akkor létezik, ha ez a sor abszolút konvergens.

A várható érték néhány fontosabb tulajdonsága

  • Nem negatív valószínűségi változó várható értéke – amennyiben létezik – szintén nem negatív, azaz, ha X 0 {\displaystyle X\geq 0} , akkor E ( X ) 0 {\displaystyle \mathbf {E} (X)\geq 0} .
  • A várható érték lineáris leképezés az azonos valószínűségi mezőn értelmezett valószínűségi változók terén, azaz ha X {\displaystyle X} és Y {\displaystyle Y} azonos valószínűségi mezőn értelmezett valószínűségi változók, akkor bármely a , b R {\displaystyle a,b\in \mathbb {R} } esetén
E ( a X + b Y ) = a E ( X ) + b E ( Y ) . {\displaystyle \mathbf {E} (aX+bY)=a\mathbf {E} (X)+b\mathbf {E} (Y).}
(Ez lényegében azon a mértékelméleti összefüggésen múlik, hogy a mérték szerinti integrál a mértéktéren értelmezett mérhető függvény lineáris leképezése.)
  • Független valószínűségi változók várható értéke multiplikatív, azaz ha X {\displaystyle X} és Y {\displaystyle Y} független valószínűségi változók, akkor
E ( X Y ) = E ( X ) E ( Y ) . {\displaystyle \mathbf {E} (XY)=\mathbf {E} (X)\mathbf {E} (Y).}
  • Ha X {\displaystyle X} abszolút folytonos valószínűségi változó és g {\displaystyle g} mérhető függvény, akkor
E ( g ( X ) ) = Ω g ( X ) d E = g ( x ) d F X ( x ) = g ( x ) f X ( x ) d x . {\displaystyle \mathbf {E} (g(X))=\int \limits _{\Omega }g(X)\,\mathrm {d} \mathbf {E} =\int \limits _{-\infty }^{\infty }g(x)\,\mathrm {d} F_{X}(x)=\int \limits _{-\infty }^{\infty }g(x)f_{X}(x)\,dx.}

Megjegyzések

  • Az X valószínűségi változó várható értéke megegyezik az első momentumával. Ilyen tekintetben a momentum tekinthető a várható érték általánosításának.
  • A matematikai statisztika megkülönböztet elméleti és tapasztalati várható értéket. Az előbbi egybeesik az ebben a szócikkben bemutatott várható értékkel, míg az utóbbi lényegében a statisztikai mintából számított átlag.

Források

  • Bognár J.-né – Mogyoródi J. – Prékopa A. – Rényi A. – Szász D. (2001): Valószínűségszámítási feladatgyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest.
  • Fazekas I. (szerk.) (2000): Bevezetés a matematikai statisztikába. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
  • Medgyessy P. – Takács L. (1973): Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest.
  • Michelberger P. – Szeidl L. – Várlaki P. (2001): Alkalmazott folyamatstatisztika és idősor-analízis. Typotex Kiadó, Budapest.
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap