V. Keresztély dán király

V. Keresztély
Dánia–Norvégia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1670. február 9. – 1699. augusztus 25. Norvégia: 1670. február 9. – 1699. augusztus 25.
Elődje	III. Frigyes
Utódja	IV. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oldenburg-ház
Született	1646 április 15. Flensburg
Elhunyt	1699. augusztus 25. (53 évesen) Koppenhága
Nyughelye	Roskildei székesegyház
Édesapja	III. Frigyes dán király
Édesanyja	Braunschweig-calenbergi Zsófia Amália
Testvére(i)	Anna Zsófia dán hercegnő Princess Wilhelmine Ernestine of Denmark Oldenburgi Ulrika Eleonóra svéd királyné Ulrik Frederik Gyldenløve Oldenburgi György cumberlandi herceg Princess Frederica Amalia of Denmark
Házastársa	Hessen-Kasseli Sarolta Amália
Gyermekei	IV. Frigyes
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Keresztély témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

V. Keresztély (dánul: Christian den Femte) (Flensburg, 1646. április 15. – Koppenhága, 1699. augusztus 25.), Dánia és Norvégia királya 1670-től haláláig.

Trónra lépése

V. Keresztély 1646. április 15-én született a flensburgi Duborg-kastélyban, mint III. Frigyes dán és norvég király és Braunschweigi Zsófia Amália első gyermeke. Kilencévesen hivatalosan trónörökössé nyilvánították. Tizennyolc éves korától helyet kapott az Államtanácsban.

III. Frigyes 1670-es halálával először alkalmazták az 1665-ben elfogadott új örökösödési törvényt, amennyiben az új király az arisztokrácia előzetes választása nélkül, automatikusan kerül a trónra. A formális felkenési szertartásra 1671. június 7-én került sor a frederiksborgi palota kápolnájában.^[1][2]

A skånei háború

Bővebben: Északi háború (1674–1679)

1672-ben kitört a francia–holland háború. Mindkét oldal segítséget kért szövetségeseitől, XIV. Lajos kérésére a svédek 1674-ben megtámadták a brandenburgi választófejedelmet, akinek csapatai a francia határon harcoltak a Német-római Birodalom szövetségében. Miután a svéd csapatok a fehrbellini csatában vereséget szenvedtek a hazasiető brandenburgi haderőtől, és teljesen kiszorultak Svéd-Pomerániából, V. Keresztély elérkezettnek látta az időt, hogy visszaszerezze azokat a dél-svédországi tartományokat, melyet Svédország az 1660-as roskildei békében ragadott el Dániától. Gyors támadással sikerült egész Skånet megszállni, ám a svédek ellentámadása és a véres lundi csata után V. Keresztély szárazföldi csapatai visszaszorultak.^[3] A szárazföldi vereségeket ellensúlyozták a dán és a holland hadiflotta sikerei. Keresztély féltestvére, Ulrik Frederik Gyldenløve norvégiai dán helytartó a norvég–svéd határon nyitott újabb frontot. Döntő fölényt egyik félnek sem sikerült elérnie. A status quo ante bellum alapú fontainebleau-i békeszerződést Dánia végül a francia-svéd szövetség vezető hatalmával, a holland háborúban győztes Franciaországgal írta alá 1679. szeptember 2-án. Ennek irányelvei alapján szeptember 26-án Lund városában megkötötték a közvetlen és részletes dán–svéd békeszerződést.

Griffenfeld

A király legbefolyásosabb tanácsadója a tehetséges Peder Griffenfeld kancellár volt, aki azonban túlzott hatalma és korruptsága miatt sok ellenséget szerzett. Griffenfeld mindenáron szerette volna elkerülni az összeütközést a kor szuperhatalmával, Franciaországgal és emiatt ellenezte a svéd háborút. 1676-ban árulás vádjával letartóztatták, de iratai áttanulmányozása után sem találtak terhelő bizonyítékot. Egyedül a titkos naplójában leltek a következő mondatra „a király gyerekesen beszélt a francia nagykövettel.”^[4] Felségsértés és korrupció vádjával halálra ítélték, de mikor már a hóhér emelte a bárdját, kegyelmet kapott és az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták.

Törvényei

Hogy megerősítse a király abszolút hatalmát, Keresztély 1671-ben megreformálta a nemesi címeket és bevezette a grófi és bárói rangot és megkönnyítette a nemesi címek megvásárlását.

1683-ban kiadta a Dán Törvénykönyvet (Danske Lov), az ország első törvénykönyvét amit 1687-ben a Norvég Törvénykönyv követett. 1688-ban földregisztert állíttatott össze, hogy igazságosabban oszthassa szét az adóterheket.

Bár a király egyáltalán nem érdeklődött a természettudományok iránt (emlékirataiban a „vadászatot, szerelmeskedést, háborúskodást és hajózást” nevezte meg fő érdeklődési területeinek). Uralkodása alatt a dán tudomány virágzott; ekkor dolgozott Koppenhágában Ole Rømer csillagász, aki elsőként mérte meg a fény sebességét.

A főváros védelme érdekében Keresztély megerődítette Christianshavn-t, új kikötőt építtetett és új helyre tette át Koppenhága központját. Bornholm védelmére megépítette Christiansø erődjét.

Halála

1698 októberében a király féltestvérével és két fiával egy vadászkastélyban időzött, mikor hírt hoztak neki, hogy egy szarvasbikát közrefogtak a kutyák. Keresztély odasietett és próbálta megadni a kegyelemdöfést az állatnak, ám elhibázta és a szarvas megrúgta. Sérülése szövődményeibe 1699. augusztus 25-én belehalt. Hamvait a roskildei székesegyházban helyezték örök nyugalomra, utóda legidősebb fia, IV. Frigyes lett.

Családja és gyermekei

V. Keresztély 1667-ben feleségül vette Hessen-Kasseli Sarolta Amáliát, akitől hét gyermeke született:

• Frigyes (1671. október 2. – 1730. október 2.), Dánia és Norvégia királya
• Keresztély Vilmos (1672. december 1. – 1673. január 25.)
• Keresztély (1675. március 25. – 1695 június 27.)
• Zsófia Hedvig (1677. augusztus 28. – 1735. március 13.)
• Károly (1680. október 26. – 1729. június 8.)
• Krisztina Sarolta (1683. július 17. -1683. július 17.)
• Vilmos (1687. február 21. – 1705. november 23.)

Keresztély 1671-ben nyíltan a palota közelébe költöztette tizenhat éves szeretőjét Sophie Amalie Moth-t, akinek később Griffenfeld elkobzott birtokaiból juttatott és Samsø grófnőjévé tett. Tőle öt törvénytelen gyermeke született:

• Christiane Gyldenløve (1672 – 1689)
• Christian Gyldenløve (1674. február 28. – 1703. július 16.)
• Sophie Christiane Gyldenløve (1675. augusztus 18 – 1684)
• Anna Christiane Gyldenløve (1676. augusztus 11. – 1689)
• Ulrik Christian Gyldenløve (1678. június. 24. -1719. december 8.)

Források

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian 5. című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Előző uralkodó: III. Frigyes

Dánia királya 1670 – 1699

Következő uralkodó: IV. Frigyes

Előző uralkodó: III. Frigyes

Norvégia uralkodója 1670 – 1699

Következő uralkodó: IV. Frigyes