Xankəndi

Xankəndi (Ստեփանակերտ, Sztyepanakert)
Közigazgatás
Ország	Azerbajdzsán
Jogállás	város
Polgármester	Souren Grigoryan
Körzethívószám	+374 47 (9)
Testvérvárosok	Lista Donostia-San Sebastián
Népesség
Teljes népesség	49 848 fő (2005)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	813 m
Terület	25,66 km²
Időzóna	UTC+04:00
Elhelyezkedése
é. sz. 39° 48′ 55″, k. h. 46° 45′ 07″39.815277777778, 46.75194444444439.815278°N 46.751944°EKoordináták: é. sz. 39° 48′ 55″, k. h. 46° 45′ 07″39.815277777778, 46.75194444444439.815278°N 46.751944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Xankəndi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Xankəndi (kiejtése^ⓘ), vagy másképp Sztepanakert (örményül: Ստեփանակերտ; oroszul: Степанакерт (Sztyepanakert)) város Azerbajdzsánban. Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa volt 1994-2023 között. A város 2023 októberében gyakorlatilag kihalt, szellemvárossá vált, csak néhány száz fő maradt.^[2]

Története

1994-ben lett Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosa.

İlham Əliyev azeri elnök 2023. október 15-én látogatást tett a városban. Megtaposta a hegyi-karabahi zászlót illetve felhúzta az azeri zászlót, jelképezve, hogy legyőzték az örményeket.^[3]

Nevének eredete

Sztepanakertet korábban Vararakn-nak hívták (jelentése korai tavasz), első írásos említése a középkorból származik.^[4] Az azerbajdzsáni állítások szerint azonban a 18. századnál előbb nem létezett itt település. Az ő véleményük úgy tartja, Sztepanakertet először azeriek alapították Xanın kəndi (Káni falu) néven.^[4]

Örmény nevét a város 1923-ban Sztyepan Sahumján örmény származású bolsevik forradalmár után kapta.^[5]

Népesség

Népességének változása

Etnikumok

Lakosságának zöme örmény volt 2023 szeptemberéig, amikor Örményországba menekült mindenki. A városnak egykoron volt tatár etnikumú kolóniája is, amely mára teljesen asszimilálódott.^[6]

Az azeri lakosság 2023 októberétől folyamatosan települ vissza a városba.

Gazdaság

A kilencvenes évek háborús időszaka előtt a város gazdasága többnyire a környező területek mezőgazdaságán, selyemiparán és borkészítésén alapult. Az ezekhez kapcsolódó ipar a háborúban többnyire megsemmisült. Az elmúlt években azonban, köszönhetően az örmény diaszpóra által küldött pénzeknek és befektetéseknek, kezd beindulni a város gazdasága és némileg mérsékeltebb ütemben a turizmusa is. Számos szálloda nyílt, az ausztrál-örmény Jack Abolakian vezette Hotel Nairihez hasonlóan.

További információk

Források