Zele

A városháza épülete

Zele címere

Zele zászlaja

Közigazgatás

Ország

Belgium

Régió

Flandria

Közösség

Flamand Közösség

Tartomány

Kelet-Flandria

Járás

Dendermonde

Polgármester

Patrick Poppe (Open VLD)

Irányítószám

9240

Körzethívószám

052

Testvérvárosok

Lista

Cham

Népesség

Teljes népesség

20 976 fő (2018. jan. 1.)^[1]

Férfi

50,13%

Nők

49,87%

Népsűrűség

618 fő/km²

Kor szerinti eloszlás (2006)

0–19

24,24%

20–64

59,78%

65 felett

15,98%

Más nemzetiségűek

3,46% (2007. január 1.)

Gazdaság

Munkanélküliségi ráta

7,26% (2006. január 1.) %

Átlagos éves jövedelem

12 298 €/fő (2003)

Földrajzi adatok

Terület

33,06 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

é. sz. 51° 04′, k. h. 4° 02′51.066666666667, 4.033333333333351.066667°N 4.033333°EKoordináták: é. sz. 51° 04′, k. h. 4° 02′51.066666666667, 4.033333333333351.066667°N 4.033333°E

Zele weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Zele témájú médiaállományokat.

Zele belga város a flandriai Kelet-Flandria tartományban, Dendermonde körzetben található. A város a Schelde és a Durme folyó között fekszik, Lokeren és Dendermonde városok között található. A város kb. 20 000 fős lakosságából jelentős, közeli 12% a bevándorlók aránya.

A flamand régió városrendezési tervében (Ruimtelijk Structuurplan Vlaanderen) Zele mint gazdasági központ szerepel, emellett Zele városáé a kétes dicsőség, hogy itt található a Groene Meersch, azaz Flandria újrahasznosításra váró területeinek egyike.

Története

Zele települést legelőször Kr. u. 800 körül említik, amikor a környéket Nagy Károly Szent Ludgerus-nak, az esseni Werden-apátság alapítójának adományozta. A szerzetesek 1141-ben építettek rendházat Zeleben, ami a legenda szerint 1452-ben leégett, a helyi kastély, a malom épületével és a fél várossal együtt. 1699 és 1704 között épült a barokk stílusú Sint-Ludgeruskerk épülete, amely ma védett műemlék.

A templom nyolcszögletű, 69 méter magas tornyát csak 1718-ban sikerült befejezni és méretei miatt a „Schelde őre” („de wachter van de Schelde”) becenevet kapta. A templom tervezője és építtetője az ágoston-rendi szerzetes, Jan Vrijeels volt.

Zele a len feldolgozására alapuló textilipar egyik központja volt (a 20. század elejéig), amikor is áttértek a juta feldolgozására. Zele ekkoriban egy teljesen tipikus kelet-flandriai város volt, sok bárral, kávézóval, sörfőzdével és lepárlóval, 12 malommal és a város körül elterülő, kiterjedt tanyavilággal. A 19. század elején Zele, a szomszédos Hamme városával együtt Kelet-Flandria legszegényebb településeinek számított. Ennek oka a helyi munkaerő kihasználása, amit a polgári és egyházi hatóságok is támogattak, és amit 1901-ben megjelent könyvében, az A travers la Flandre (Door Arm Vlaanderen) című útleírásban a szocialista politikus, August De Winne is feljegyzett. A könyvben szereplő fotók közül sokat éppen Zele-ben készítette.

Az 1960-as években a városba települt egy üveggyár, nyomda és fémfeldolgozó üzemek.

Látnivalók

A már említett Sint-Ludgeruskerk épülete mellett a Kouter negyedben található egy védett kápolna és kolostorépület, az esperesség központja, a belga építész Huib Hoste műhelylakása (Stationsstraat) és a Hof ten Goede fogadó a Hoek negyedben.

Helyi politika

A 2006-os önkormányzati választások legnagyobb győztese a flamand liberális párt, a VLd volt, amelyik a szavazatok 37,5%-át szerezte meg. Ezt követte a CD&V-N-VA 23%-a, a Vlaams Belang 15%-a és a szocialisták (sp.a) 5,9%-a.

A választási eredményeknek megfelelően a helyi önkormányzat a VLD és két helyi választási szövetség, a Lijst M.A.S.S.A.R.T és a Zeelse Democratische Belangen részvételével alakult meg.

Polgármesterek

1830–1831 : Pieter Jozef De Decker
1831–1836 : Carel Domin Fruyt
1836–1846 : Pieter Jan Everaert
1846–1864 : Eugène Van Meldert
1864–1872 : Pieter Frans De Cleene
1872–1907 : Cesar Meeus (katolikus párt)
1908–1941 : Armand Rubbens (katolikus párt)
1941–1944 :
1944–1971 : Benoit Van Acker (CVP)
1971–1980 : Avil Geerinck (Zeelse Belangen)
1980–2000 : Jozef De Bruyne (Zeelse Democratische Belangen - ZDB)
2001- : Patrick Poppe (VLD)

Hitélet

Zele vallási központ, a helyi esperesség székhelye, amihez az alábbi települések és templomok tartoznak:

Sint-Ludgerus (Zele-Centrum)
Onze-Lieve-Vrouw van Zeven Weeën (Zele-Kouter)
Sint-Jozef van Nazareth és Sint-Antonius (Zele-Heikant)
Sint-Jozef (Zele-Huivelde)
Heilig Hart (Zele-Durmen)
Sint-Martinus (Berlare-Centrum)
Onze-Lieve-Vrouw-Hemelvaart (Berlare-Overmere)
Sint-Pietersbanden (Berlare-Uitbergen)

A város szülöttei

Pierre De Decker (1812–1891), belga igazságügyi miniszter és később miniszterelnök (1855–1857), Limburg tartomány kormányzója (1871) (katolikus párt)
Emmanuel Van Driessche (1824–1897), író
Edmond Rubbens (1894–1938), belga munkaügyi, szociális és gyarmatügyi miniszter (1934–1938) a keresztény szakszervezet, az ACW elnöke (1927–1934) (katolikus párt)
Raphael Hulpiau (1910–1997), belga egészségügyi miniszter (1966–1968) és az ACW elnöke (1950–1965) (CVP politikus)
Henri Van Daele (1946–), író
Kurt Rogiers (1971–), színész
Jelle De Beule (1981–), programmamaker, képregény-rajzoló
Marc Maes (1970–), zenész, a genti Muziekacademie van het Gemeenschapsonderwijs te Gent dékánja, korábban a Stockhausen Trio tagja.
Filip De Wilde, labdarúgó, belga válogatott csapattag
William Tackaert (1956–), kerékpárversenyző
Avil Geerinck (1917–1980), belga szenátor, a nacionalista Volksunie politikusa
Victor Van Cauteren (1877–1935) liberális belga szenátor
Benoit Van Acker (1900–1981), a CD&V politikusa
Eugène Van Cauteren (1906–1978), belga szenátor, a PVV politikusa
Greta D'Hondt (1949), a CD&V politikusa
Lieve Vercauteren (1982), színésznő
Ninke Gryp (1991), színésznő