Öreg-Bakony

Öreg-Bakony
ElhelyezkedésBakony

Az Öreg-Bakony, vagy másik nevén a Magas-Bakony a Bakony északi, magasabb hegycsúcsokkal tűzdelt, szurdokokkal szabdalt, tagolt tájegysége. Itt található a Bakony legmagasabb pontja a 709 méter magas Kőris-hegy is, valamint a Cseszneki vár, az Ördög-árok és Zirc is. Itt folyik többek között a Cuha, a Gerence, valamint a Gaja-patak.[1]

Az Öreg-Bakony anyagát mezozoós karbonátos üledékek alkotják. A kőzeteket a triász, jura, valamint a kréta időszakból származó mészkövek alkotják. Pénzesgyőr és Farkasgyepű közt eocén mészkő is megjelenik. Átlagos tengerszint feletti magassága 450 méter, amely egyúttal a Bakony tájegységein belül a legmagasabb. Felszínét árkok, fennsíkok maradványai, hegyközi medencék és sasbércek tagolják.

Éghajlatának mikroklímája mérsékelten hűvös, nedves, részben hűvös, nedves éghajlatú. Évi közép hőmérséklete 8,5-9,5 °C fok közt alakul. A leggyakoribb szélirány az északnyugati és az északi szél. Az éves csapadékmennyiség összege az Öreg-Bakony területén eléri átlagosan a 750–800 mm-t is. A hótakaróval borított napok száma elérheti a 60-70 napot is. Az Öreg-Bakony területén az ariditási index értéke 0,85.

Az Öreg-Bakony a Vesprimense flórajáráshoz tartozik. Az Öreg-Szarvad-árok felett előforduló szálkás árvalányhaj (Stipa bromoides) egy valódi mediterrán növényfaj. A tájegység területén előfordul még havasi ribiszke (Ribes alpinum) is. A terület erdősültsége 66,2 százalék. Az Öreg-Bakonyban a kicsiny, szigetszerű száraz lejtőgyepek és sziklai vegetációfoltok jellemzőek az erdőségek között. A területen mindössze 4 darab dolomitsziklagyep és sziklafüves lejtősztyeprét ismert, melyek állaga jellegtelen, a nagyvadállomány által erősen letaposott növényzettel fedett.[2]

Források

  1. Bejártuk a Bakony egyik legszebb túraútvonalát. origo.hu. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  2. [https://web.archive.org/web/20180205034231/http://biologia.ttk.pte.hu/pages/doktori-iskola/doc/dolg/BauerN_DI.pdf A Bakony-vidék szárazgyepjei Regionális szüntaxonómiai és vegetációs növényföldrajzi tanulmány]. Bauer Norbert PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológiai Doktori Iskola biologia.ttk.pte.hu. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
Sablon:Magyarország tájai
  • m
  • v
  • sz
Magyarország földrajzi nagy-, közép- és kistájai
Alföld
Illancs •  Bácskai löszös síkság
Érd–Ercsi-hátság •  Váli-víz síkja •  Közép-Mezőföld •  Velencei-medence •  Sárrét •  Sárvíz-völgy •  Dél-Mezőföld •  Enyingi-hát •  Káloz–Igari-löszhátak •  Sió-völgy
Drávamenti-síkság
Dráva-sík •  Fekete-víz síkja •  Nyárád–Harkányi-sík
Taktaköz •  Borsodi-ártér •  Hevesi-ártér •  Szolnoki-ártér •  Jászság •  Tiszafüred–Kunhegyesi-sík •  Szolnok–Túri-sík •  Tiszazug •  Hortobágy
Alsó-Tisza-vidék
Marosszög •  Dél-Tisza-völgy
Hatvani-sík •  Tápió-vidék •  Gyöngyösi-sík •  Hevesi-sík •  Borsodi-Mezőség •  Sajó–Hernád-sík •  Harangod
Közép-Nyírség •  Északkelet-Nyírség •  Délkelet-Nyírség •  Dél-Nyírség •  Nyugati-Nyírség (vagy Löszös-Nyírség)
Hajdúhát •  Dél-Hajdúság
Kisalföld
Szigetköz •  Mosoni-sík •  Fertő-medence •  Hanság •  Kapuvári-sík •  Csornai-sík •  Rábaköz
Marcal-völgy •  Kemenesalja •  Pápa–Devecseri-sík
Komárom–Esztergomi-síkság
Győr–Tatai-teraszvidék •  Igmánd–Kisbéri-medence •  Almás–Táti-Duna-völgy
Nyugat-magyarországi-
peremvidék
Felső-Zala-völgy •  Kerka-vidék •  Göcsej •  Egerszeg–Letenyei-dombság •  Principális-völgy •  Zalaapáti-hát •  Alsó-Zala-völgy •  Zalavári-hát •  Mura bal parti sík
Dunántúli-dombság
Kis-Balaton •  Nagy-Berek •  Somogyi parti sík •  Balaton •  Balatoni-riviéra •  Tapolcai-medence •  Keszthelyi-riviéra
Nyugat-Külső-Somogy •  Kelet-Külső-Somogy •  Dél-Külső-Somogy
Marcali-hát •  Kelet-Belső-Somogy •  Nyugat-Belső-Somogy •  Közép-Dráva-völgy
Mecsek és
Tolna–Baranyai-dombvidék
Mecsek •  Baranyai-hegyhát •  Völgység •  Tolnai-Hegyhát •  Szekszárdi-dombság •  Pécsi-síkság •  Geresdi-dombság •  Villányi-hegység •  Dél-baranyai-dombság •  Zselic
Dunántúli-középhegység
Tátika-csoport •  Keszthelyi-fennsík •  Badacsony–Gulács-csoport •  Balaton-felvidék •  Vilonyai-hegyek •  Veszprém–Nagyvázsonyi-medence •  Kab-hegy–Agártető-csoport •  Sümeg–Tapolcai-hát •  Devecseri-Bakonyalja •  Öreg-Bakony •  Bakonyi-kismedencék •  Keleti-Bakony •  Veszprém–Devecseri-árok •  Pápai-Bakonyalja •  Pannonhalmi-dombság •  Súri-Bakonyalja
Vértes–Velencei-hegyvidék
Bársonyos •  Által-ér-völgy •  Móri-árok •  Vértes-fennsík •  Vértes peremvidéke •  Gánti-medence •  Zámolyi-medence •  Sörédi-hát •  Lovasberényi-hát •  Velencei-hegység
Gerecse •  Etyeki-dombság •  Zsámbéki-medence •  Budai-hegyek •  Tétényi-fennsík •  Budaörsi- és Budakeszi-medence •  Pilisi-hegyek •  Pilisi-medencék
Észak-magyarországi-
középhegység
Börzsöny
Kosdi-dombság •  Nézsa–Csővári-dombság •  Központi-Cserhát •  Galga-völgy •  Ecskendi-dombság •  Cserhátalja •  Terényi-dombság •  Szécsényi-dombság •  Karancs •  Litke–Etesi-dombság •  Gödöllői-dombság •  Monor–Irsai-dombság
Magas-Mátra •  Nyugati-Mátra •  Déli-Mátra •  Keleti-Mátraalja •  Nyugati-Mátraalja •  Mátralába •  Parád–Recski-medence
Bükk-fennsík •  Északi-Bükk •  Déli-Bükk •  Tárkányi-medence •  Egri-Bükkalja •  Miskolci-Bükkalja •  Tardonai-dombság •  Upponyi-hegység
Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék
Aggteleki-hegység •  Alsó-hegy •  Rudabányai-hegység •  Szalonnai-hegység •  Bódva-völgy •  Tornai-dombság
Központi-Zemplén •  Abaúji-Hegyalja •  Tokaji-hegy •  Szerencsi-dombság •  Hegyalja •  Hegyköz •  Vitányi-rögök
Észak-magyarországi-medencék
Alsó-Ipoly-völgy •  Középső-Ipoly-völgy •  Nógrádi-medence •  Zagyva-völgy •  Medves-vidék •  Heves–Borsodi-dombság •  Tarna-völgy •  Ózd–Egercsehi-medence •  Pétervásárai-dombság •  Sajó-völgy •  Putnoki-dombság •  Szendrői-rögvidék •  Rakacai-völgymedence •  Cserehát •  Hernád-völgy •  Szerencsköz
Forrás: Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap