Villányi-hegység

Villányi-hegység
Szársomlyó, Villány balra
Magasság	442 m
Hely	Magyarország Baranya vármegye
Legmagasabb pont	Szársomlyó (442 m)
Típus	mezozoikumi mészkő
Hosszúság	15 km
Szélesség	5 km
Elhelyezkedése
Villányi-hegység Pozíció Baranya vármegye térképén
é. sz. 45° 53′, k. h. 18° 21′45.883333333333, 18.3545.883333°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 45° 53′, k. h. 18° 21′45.883333333333, 18.3545.883333°N 18.350000°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Villányi-hegység témájú médiaállományokat.

A Villányi-hegység Villánytól nyugatra, Baranya vármegye déli részén elterülő dombság. Főképp mészkőből áll.

Legmagasabb csúcsa a hegyvonulattal nem összefüggő, szigetszerű, 442 méter magas Szársomlyó. Egy másik ismert csúcsa a Siklós közelében lévő Tenkes(wd).

Települései: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Kisharsány, Máriagyűd, Márfa, Nagyharsány, Nagytótfalu, Siklós, Villány, Villánykövesd, Palkonya.

Földrajza

Éghajlata

Az évi középhőmérséklet 10-11 °C között van, ami megfelel az országos átlagnak. A fagymentes idő április elejétől október közepéig tart. A déli lejtőkön egy sajátos mediterrán mikroklíma alakult ki, évente legalább 200 napon 0 °C felett van a hőmérséklet. A terület jellegzetes növénye a kikerics, ami csak ezen az éghajlaton él meg.^[1]

Az éghajlat és a talaj kedvező a Villány és Siklós körül kialakult nagy hagyományú szőlő- és bortermeléshez.

Vízrajza

A hegység déli oldalán gyógyhatású, meleg vizű források törnek a felszínre. Ezek tették népszerű fürdőhellyé Harkányt.

Barlangjai

A Villányi-hegység fontosabb barlangjai:^[2]

Élővilága

Flórája

A hegységben él a fokozottan védett bíbor sallangvirág (Himantoglossum caprinum).^[3]

Szársomlyó

Bővebben: Szársomlyó

A Szársomlyó (más néven Harsányi-hegy vagy Nagyharsányi-hegy) növényvilága különleges: déli lejtőin mediterrán klíma alakult ki, az erre jellemző fajok aránya 20% fölött van. Itt él a fokozottan védett rozsdás gyűszűvirág. A löszfalakon költenek a színes gyurgyalagok.

A hegy ma már csonka: egyik oldalába az 1960-as évektől nagy teknőt mélyítettek, hogy innen lássák el kőanyaggal a közeli Beremenden működő óriási cementgyárat. Ezt a bányát már a római korban használták. A terület 1989 óta védett, a Duna–Dráva Nemzeti Park része.

Paleontológiai leletek

Az országban egyedülálló paleontológiai leletek kerültek itt elő: jura időszaki ammoniteszek, más sekélytengeri élőlények, pliocén és pleisztocén kori gerincesek maradványai. A gazdag leletegyüttest id. Lóczy Lajos tanulmányozta először 1915-ben. Azóta tíz lelőhelyről 27 addig ismeretlen állatfaj fosszíliáit hozták itt a felszínre és a pleisztocén legutolsó periódusa is Villányról kapta tudományos nevét (villanyium). A közeli Beremend hegyét a bányászat szinte a földdel tette egyenlővé, de innen is előkerültek értékes ősállatleletek, köztük például kardfogú tigris maradványai.

Néprajza

Az ormánsági lányok feladata volt régen a szőlők őrzése. Az Ormánság nem szőlőtermő vidék, viszont a Drávaszögben, a Villányi-hegységben (harkányi, terehegyi részen) több ormánsági szőlőbirtok volt. A drávaszögi lányoknál nem volt ez a szokás.^[4]

Irodalom

• Erdős László - Dénes Andrea - Kovács Györgyi - Tóth Viktória - Pál Róbert: Adatok a Villányi-hegység flórájának ismeretéhez, Botanikai közlemények, 2010. (97. évf.) 1-2. sz. 97-112. old.
• Konrád Gyula: A geoturizmus éve - A Villányi-hegység hét pikkelye, Élet és tudomány, 2009. (64. évf.) 47. sz. 1478-1481. old.
• Petrik Attila Balázs: A villányi-hegység mezozoos képződmények mikrotektonikai méréseinek értelmezése, Földtani közlöny, 2009. (139. vol.) 3. sz. 217-236. old.
• Bank László: A Villányi-hegység fészkelő madarai (Aves), Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 385-394. old.
• Majer József: Adatok a Szársomlyó (Villányi-hegység) hüllőfaunájához (Reptilia), Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 369-383. old.
• Dénes Andrea: A Villányi-hegység flóra- és vegetációkutatásának története, eredményeinek összefoglalása, különös tekintettel a védett és ritka fajok előfordulására, Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 47-77. old.
• Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése. Bevezető a kötethez, Dunántúli dolgozatok (A) Természettudományi sorozat, 2000. 10. sz. 7-12. old.
• Czigány Szabolcs: Adatok a Villányi-hegység déli részének pleisztocén végi-holocén időszaki lepusztulási folyamataihoz, Földrajzi értesítő, 1998. (47. évf.) 2. füz. 123-130, 187-188. old.
• Dénes Andrea: Adatok a Villányi-hegység flórájához, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1995. 40. évf. 5-8. old.
• Dénes Andrea: A Mecsek és a Villányi-hegység karsztbokorerdői, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1994. 39. évf. 5-31. old.
• Fazekas Via - Vincze János: Hidrotermális ércindikációk a Villányi-hegység északi előtere mélyfúrásaiban, Földtani közlöny, 1991. (121. évf.) 1-4 sz. 23-56. old.
• Kevey Balázs: A Villányi hegység bükkösei, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve - Természettudományok, 1986. 30/31. évf. 7-9, +1 táblázat. old.
• Mártonné Szalay Emő - Márton Péter: A Dunántúli-középhegység és a Villányi-hegység mezozóos paleopólusainak eltéréséről, Magyar geofizika, 1978. (19. évf.) 4. sz. 129-136. old.
• Vörös Attila: A Villányi-hegység alsó- és középső jura képződményeinek üledékföldtani vizsgálata, Földtani közlöny, 1972. (102. évf.) 1. sz. 12-28. old.
• Wein György: Újabb adatok a Villányi-hegység szerkezetéhez, Földtani közlöny, 1969. (99. évf.) 1. sz. 47-59. old.
• Radwanski, A. - Szulczewski, M.: Stromatolitok a Villányi-hegység jura rétegeiben, Földtani közlöny, 1965. (95. évf.) 4. sz. 418-422. old.
• Strausz László: Paläontologische Daten aus dem Mesozoicum des Villányer-Gebirges = Őslénytani adatok a Villányi hegység mezozoikumából, Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1941. (34. évf.) Pars mineralogica, geologica e 97-104, +1 tábla. old.
• Kormos Tivadar: A Villányi hegység preglaciális képződményei és faunájuk, A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése, 1916. 29. évf. 2. rész 399-415. old.
• Lóczy Lajos: A Villányi- és Báni-hegység geológiai viszonyai, Földtani közlöny, 1912. (42. évf.) 9-10. sz. 672-695. old.

Jegyzetek

További információk

• Villányi Borvidék
• Villányi-hegység és környéke az utazom.com honlapján
• A Villányi-hegység barlangjai