A történetíró feljegyzései

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A történetíró feljegyzései
A mű első oldala
Szerző	Sze-ma Csien (Sima Qian)
Eredeti cím	Si csi (Shi ji) hagyományos kínai: 史記 egyszerűsített kínai: 史记
Ország	Han-kori Kína
Nyelv	klasszikus kínai nyelv
Téma	Kína történelme a mitikus kezdetektől az i. e. 2. századig
Műfaj	történetírás
Sorozat	Huszonnégy történet
Kiadás
Kiadás dátuma	kb. i. e. 91.
A Wikimédia Commons tartalmaz A történetíró feljegyzései témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A történetíró feljegyzései (hagyományos kínai: 史記; egyszerűsített kínai: 史记; pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Shǐ jì; magyar népszerű átírásban: Si csi) a legjelentősebb ókori kínai történeti munka. Szerzője Sze-ma Csien (Sima Qian), a „kínai történetírás atyja”. A mű valószínűleg i. e. 109–91 között íródott. A Huszonnégy történeti mű néven emlegetett, kínai hivatalos történeti művek első gyűjteménye. Hatása az utókorra felmérhetetlen: nemcsak a kínai ókor történelmének legfontosabb forrásaként szolgál, hanem nyelvezetében, szerkezetében és történetírói módszereiben is mintakép volt a későbbi kínai történetírók számára.

Keletkezésének háttere

A Si-csi (Shiji) valószínűleg Kr. e. 109–91 között íródott.

Stílusa

Sze-ma Csien (Sima Qian) a Si-csi (Shiji) megírásakor mindenben a tényszerűségre törekedett, forrásait gondosan megválogatta, ugyanakkor a korai időkről természetesen nem állt megbízható forrás a rendelkezésére. Minél közelebb volt időben egy esemény Sze-ma Csien (Sima Qian) életéhez, annál megbízhatóbbnak tekinthető a Si-csi (Shiji) beszámolója. Ez azonban csak a tényekre, cselekedetekre vonatkozik, a párbeszédekre, beszédekre nem. Ez utóbbiak zömét valószínűleg a történetíró maga találta ki.

Szerkezete

A Si-csi (Shiji) igen terjedelmes munka, legelterjedtebb modern kiadása tíz kötetet tesz ki, és a szöveg mintegy félmillió írásjegyet tartalmaz. Célja szerint az egész – a kínaiak számára ismert – világ történetét tartalmazza a történeti idők kezdetétől (az ún. „Öt császár” korától) egészen a történetíró koráig, Han Vu-ti (Han Wudi) (i. e. 156 – i. e. 87.) császár uralkodásáig.

Szerkezetét tekintve Sze-ma Csien (Sima Qian) újszerű megoldást választott: a korábban elterjedt kronologikus évkönyv vagy államonként összegyűjtött történetgyűjtemény helyett a rendelkezésére álló anyagot öt fejezettípusban dolgozta fel. Ezek a következők:

• 1–12. fejezet: „alapvető évkönyvek” (pencsi (benji)). Ebben a részben Sze-ma Csien (Sima Qian) azoknak az uralkodóházaknak, illetve uralkodóknak a történetét tárgyalja, akik hatalmukat – legalábbis a hagyomány szerint – egész Kína felett gyakorolták. Alapvető évkönyv részletezi például a Hszia (Xia)-, a Sang (Shang)-, a Csou (Zhou)-dinasztia történetét, Csin (Qin) állam históriáját a birodalomegyesítésig, és külön évkönyvet kapott Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi), majd a Han-dinasztia legtöbb császára.
• 13–22. fejezet: „táblázatok” (piao (biao)). Címüknek megfelelően ezek a fejezetek időrendi táblázatokat tartalmaznak, amelyekben Sze-ma Csien (Sima Qian) az ország különböző részeiben történt események relatív és abszolút kronológiáját igyekszik tisztázni.
• 23–30. fejezet: „értekezések” (su (shu)). Ebben a nyolc fejezetben a történetíró olyan általános témákat tárgyal esszé formában, amelyek nem illettek bele a többi fejezettípus időrendi keretei közé. Ilyen például az áldozatok, a folyók és csatornák, valamint a gazdasági intézkedések dinasztiákon átnyúló története. Sajnos az értekezések egy része töredékes, befejezetlennek tűnik.
• 31–60. fejezet: „örökletes házak” (sicsia (shijia)). Ez a harminc fejezet főleg a Csin (Qin)-kor előtti fejedelmi családok történetét tárgyalja, vagyis az olyan családokét, amelyek – az alapvető évkönyvekben tárgyaltaktól eltérően – Kínának csupán egy meghatározott részében uralkodtak örökletes módon. Ez a rész tehát gyakorlatilag a Csou (Zhou)-kori fejedelemségeknek a története. Érdekes módon két olyan személyiség is külön fejezetet kapott ebben a részben, akik kevésbé illenek ide: az egyik Konfuciusz, aki, mint ismeretes, soha nem volt uralkodó, sőt valószínűleg még főhivatalnok sem; a másik Csen Sö (Chen She), aki egyszerű parasztfelkelő volt, az első azok közül, akik fellázadtak a kínai császár ellen.
• 61–130. fejezet: „életrajzok” (liecsuan (liezhuan)) . Ez a Si-csi (Shiji) legterjedelmesebb része, 70 fejezet tartozik ide. A liecsuan (liezhuan)ok nagy része egy-egy történelmi személyiség vagy személyek meghatározott csoportjának élettörténetét tartalmazza. Ugyanakkor a liecsuan (liezhuan) tárgya nem csak személy lehet, ide tartoznak például az idegen, „barbár” népek is. Az életrajzok a Si-csi (Shiji) legolvasmányosabb fejezetei, az itt található történetek, anekdoták a későbbi irodalmi művek kimeríthetetlen forrásául szolgáltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Sze-ma Csien (Sima Qian)-féle – és általában a kínai – „életrajz” nemigen hasonlít a nyugati biográfiára. Célja nem az adott illető személyiségének és teljes élettörténetének bemutatása, hanem annak a személyiségtípusnak a jellemzése, amelybe az illető tartozott. Éppen ezért a kínai életrajzok nagy része nem ad átfogó képet a tárgyalt személyről: csupán a személy legfontosabb adatait (születési hely, felmenők), életének legfontosabb eseményeit, valamint az élettörténetben fordulópontnak tekintett eseményekhez kötődően egy-egy történetet, anekdotát tartalmaz. Ez utóbbit az életrajzírók nagyon gyakran egy-egy párbeszéd, szónoklat, esetleg levél egyenes idézésével beszélik el. A kínai történetírói hagyományban egy idő után uralkodóvá vált az írott források idézeteinek halmozása, de Sze-ma Csien (Sima Qian)re ez még nem jellemző: művét az teszi élvezetessé, hogy levelek, beadványok idézgetése helyett szereplőit drámai szituációkban, szinte színpadias hatást keltve ábrázolja.

Tartalma

Évkönyvek

Az első, "Évkönyvek" (Pen-csi (Benji) 本紀) elnevezésű rész a következő 12 fejezetet tartalmazza:

Fejezet száma	Eredeti cím	Fordítás	Megjegyzés
1.	五帝本紀	Az Öt Császár évkönyvei	A legendák kora a Sárga Császártól kezdve
2.	夏本紀	Hszia (Xia) évkönyvei	A Hszia (Xia)-dinasztia
3.	殷本紀	Jin (Yin) évkönyvei	A Sang-Jin (Shang-Yin)-dinasztia
4.	周本紀	Csou (Zhou) évkönyvei	A Csou (Zhou)-dinasztia
5.	秦本紀	Csin (Qin) évkönyvei	A Csin (Qin)-dinasztia
6.	秦始皇本紀	Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) évkönyvei[m 1][1]
7.	項羽本紀	Hsziang Jü (Xiang Yu) évkönyvei[m 2][2]
8.	高祖本紀	Kao-cu (Gaozu) évkönyvei	Kao-cu (Gaozu) császár, i. e. 206-195
9.	呂太后本紀	Az özvegy Lü császárné évkönyvei	uralkodott: i. e. 195-180
10.	孝文本紀	Hsziao-ven (Xiaowen) évkönyvei	Han Wen (Han Ven) császár, i. e. 179-157
11.	孝景本紀	Hsziao-csing (Xiaojing) évkönyvei	Hsziao-csing (Xiaojing) császár, i. e. 156-141
12.	孝武本紀	Hsziao-vu (Xiaowu) évkönyvei	Hsziao-vu (Xiaowu) császár, i. e. 140-87

Táblázatok

A második "Táblázatok" (Piao (Biao) 表) elnevezésű részt a következő 10 fejezet tartalmazza:

Fejezet száma	Cím	Fordítás	Megjegyzés
13.	三代世表	A három korszak genealógiai táblázata	A Sárga Császártól a Hszia (Xia)-, a Sang (Shang)-dinasztián át egészen a Csou (Zhou)-dinasztiáig
14.	十二諸侯年表	Tizenkét fejedelem kronológia táblázata	A Tavasz és ősz korszak 12 fejedelmének kronológiája
15.	六國年表	A hat állam kronológiai táblázata	A Hadakozó fejedelemségek korának 6 állama
16.	秦楚之際月表	Csin (Qin)- és Csu (Chu)-fejedelemségek havi (bontású) kronológiai táblázata	A Csin (Qin)- Csu (Chu)-fejedelemség közötti háborús időszak
17.	漢興以來諸侯王年表	A Han-házat megalapító (család) fejedelmeinek és királyainak kronológiai táblázata	Az uralkodói család nemesi tagjai
18.	高祖功臣侯者年表	A Kao-cu (Gaozu) császár idején márkivá kinevezett hivatalnokok kronológiai táblázata
19.	惠景閒侯者年表	A Huj-csing (Huijing) császár idején márkivá kinevezettek kronológiai táblázata	Az i. e. 194-től i. e. 141-ig terjedő időszakban
20.	建元以來侯者年表	A Csien-jüan (Jianyuan) időszakban márkivá kinevezettek kronológiai táblázata	Az i. e. 140-től i. e. 135-ig terjedő időszakban
21.	建元已來王子侯者年表	A Csien-jüan (Jianyuan) időszakban márkivá kinevezettek fiainak kronológiai táblázata
22.	漢興以來將相名臣年表	A Han-ház tábornokainak és minisztereinek kronológiai táblázata

Értekezések

A harmadik, az "Értekezések" (Su (Shu) 書) elnevezésű részt az alábbi 8 fejezet tartalmazza:

Fejezet száma	Cím	Fordítás	Megjegyzés
23.	禮書	Értekezés a szertartások
24.	樂書	Értekezés a zenéről
25.	律書	Értekezés a mértékekről
26.	曆書	Értekezés a naptárakról
27.	天官書	Értekezés az asztronómiáról
28.	封禪書	Értekezés a feng és a san (shan) áldozati szertartásokról	a legmagasabb szintű, csak uralkodók által bemutatott áldozati szertartások az Ég és a Föld tiszteletére
29.	河渠書	Értekezés a folyókról és a csatornákról
30.	平準書	Értekezés a kiegyenlítésről	Azon hivatalnokok neve, aki bőségesen termő esztendőkben terményt vásároltak fel, majd a szűkösebb években eladták azt

Genealógiák

A negyedik, a "Geneaológiák" (Si-csia (Shijia) 世家) címet viselő rész az alábbi 30 fejezetet tartalmazza:

Fejezet száma	Cím	Fordítás	Megjegyzés
31.	吳太伯世家	Vu Taj-po (Wu Taibo) családja	Vu (Wu) fejedelemségben
32.	齊太公世家	Csi Taj-kung (Qi Taigong) családja	Csi (Qi) fejedelemségben
33.	魯周公世家	Lu Csou-kung (Lu Zhougong) családja	Lu fejedelemségben
34.	燕召公世家	Jen Sao-kung (Yan Shaogong) családja	Jen (Yan) fejedelemségben
35.	管蔡世家	Kuan (Guan) és Caj (Cai) családjai	Caj (Cai) és Cao fejedelemségben
36.	陳杞世家	Csen (Chen) és Csi (Qi) családjai
37.	衛康叔世家	Vej Kang Su (Wei Kang Shu) családja	Vej (Wei) fejedelemségben
38.	宋微子世家	Szung Vej Ce (Song Wei Zi) családja	Szung (Song) fejedelemségben
39.	晉世家	A Csin (Jin) fejedelemség családjai
40.	楚世家	A Csu (Chu) fejedelemség családjai
41.	越王句踐世家	A Jüe (Yue)-beli Kuo-csie (Guojian) király családja	Jüe (Yue) fejedelemségben
42.	鄭世家	A Cseng (Zheng) fejedelemség családjai
43.	趙世家	A Csao (Zhao) fejedelemség családjai
44.	魏世家	A Vej (Wei) fejedelemség családjai
45.	韓世家	A Han fejedelemség családjai
46.	田敬仲完世家	Tien Csing-csung (Tian Jingzhong) családja)	Csi (Qi) fejedelemségben a Tien (Tian) család alatt
47.	孔子世家	Konfuciusz családja
48.	陳涉世家	Csen Sö (Chen She) családja
49.	外戚世家	A nőági rokonok családjai
50.	楚元王世家	A Csu (Chu)-beli Jüan (Yuan) herceg családja
51.	荊燕世家	Csing (Jing) és Jen (Chen Yan) családjai
52.	齊悼惠王世家	A Csi (Qi)-beli Tao-huj (Daohui) herceg családja	Liu Fej (Liu Fei)
53.	蕭相國世家	Hsziao (Chen Xiao) kancellár családja	Hszia Ho (Xiao He)
54.	曹相國世家	Cao kancellár családja	Cao Sen (Cao Shen)
55.	留侯世家	Liu márkijának családja	Csang Liang (Zhang Liang)
56.	陳丞相世家	Csen (Chen Chen) kancellár családja	Csen Ping (Chen Ping)
57.	絳侯周勃世家	Csiang (Jiang) márkijának, Csou Po (Zhou Bo)nak a családja
58.	梁孝王世家	A Liang-beli Hsziao (Chen Xiao) herceg családja
59.	五宗世家	Az öt klán családjai	A Han-házbeli Csing (Jing) császár fiai
60.	三王世家	A Három királyság családjai	Csi (Qi), Jen (Yan) államok és Kuangling (Guangling)

Életrajzok

Az ötödik, az "Életrajzok" (Lie-csuan (Liezhuan) 列傳) címet viselő részt a következő 70 fejezetet tartalmazza:

Fejezet száma	Cím	Fordítás	Megjegyzés
61.	伯夷列傳	Po-ji (Boyi) életrajza[m 3][3]
62.	管晏列傳	Kuan (Guan) és Jen (Yan) életrajza	Kuan Csung (Guan Zhong) 管仲 és Jen Jing (Yan Ying) 晏嬰
63.	老子韓非列傳	Lao-ce (Laozi) és Han fej (Han Fei) életrajza	Tartalmazza Csuang-ce (Zhuangzi) és Sen Pu-haj (Shen Buhai) életrajzát is.
64.	司馬穰苴列傳	Sze-ma Zsang-csü (Sima Rangju) életrajza
65.	孫子吳起列傳	Szun-ce (Sunzi) és Vu Csi (Wu Qi) életrajza[m 4][4]
66.	伍子胥列傳	Vu Ce-hszü (Wu Zixu) életrajza
67.	仲尼弟子列傳	Csung-ni (Zhongni) tanítványainak életrajza
68.	商君列傳	Sang-csün (Shangjun) életrajza	Sang Jang (Shang Yang)
69.	蘇秦列傳	Szu Csin (Su Qin) életrajza
70.	張儀列傳	Csang Ji (Zhang Yi) életrajza
71.	樗里子甘茂列傳	Su Li-ce (Shu Lizi) és Kan Mao (Gan Mao) életrajza	Tartalmazza Kan Luo (Gan Luo) 甘羅 életrajzát is.
72.	穰侯列傳	Zsang (Rang) márkijának életrajza	Vej Zsan (Wei Ran) 魏冉
73.	白起王翦列傳	Paj Csi (Bai Qi) és Vang Csien (Wang Jian) életrajza
74.	孟子荀卿列傳	Meng-ce (Mengzi) és Hszün Csing (Xun Qing) életrajza	tartalmazza Cou Jen (Zou Yan) 騶衍 életrajzát is.[m 5][5]
75.	孟嘗君列傳	Meng-csang (Mengchang) nemes úr életrajza	A Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike.
76.	平原君虞卿列傳	Ping-jüan (Pingyuan) nemes úr és Jü Csing (Yu Qing)	Ping-jüan (Pingyuan) a Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike.
77.	魏公子列傳	Vej (Wei) hercegének életrajza	Hszin-ling jun (Xinling jun), a Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike.
78.	春申君列傳	Csun-sen (Chunshen) nemes úr életrajza	A Hadakozó fejedelemségek négy nagyurának egyike.
79.	范睢蔡澤列傳	Fan Szuj (Fan Sui) és Caj Cö (Cai Ze) életrajza
80.	樂毅列傳	Jüe Ji (Yue Yi) életrajza
81.	廉頗藺相如列傳	Lien Po (Lian Po) és Lin Hsziang-zsu (Lin Xiangru) életrajza
82.	田單列傳	Tien Tan (Tian Dan) életrajza
83.	魯仲連鄒陽列傳	Lu Csung-lien (Lu Zhonglian) és Co Jang (Zou Yang)
84.	屈原賈生列傳	Csü Jüan (Qu Yuan) és Csia (Jia) mester életrajza
85.	呂不韋生列傳	Lü Pu-vej (Lü Buwei) mester életrajza
86.	刺客列傳	Bérgyilkosok életrajzai[m 6][6]	Cao Mo 曹沫, Csuan Csu (Zhuan Zhu), Jü Zsang (Yu Rang) 豫讓, Nie Cseng (Nie Zheng) 聶政 és Csing Ko (Jing Ke)
87.	李斯列傳	Li Sze (Li Si) életrajza[m 7][7]
88.	蒙恬列傳	Meng Tien (Meng Tian) életrajza
89.	張耳陳餘列傳	Csang Er (Zhang Er) és Csen Jü (Chen Yu) életrajza
90.	魏豹彭越列傳	Vej Pao (Wei Bao) és Peng Jüe (Peng Yue) életrajza
91.	黥布列傳	Csing Pu (Qing Bu) életrajza
92.	淮陰侯列傳	Hua-jin (Huayin) márki életrajza	Han Hszin (Han Xin)
93.	韓信盧綰列傳	Han Hszin (Hán Xin) király és Lu Van (Lu Wan) életrajza	Tartalmazza Csen Hszi (Chen Xi) 陳豨 életrajzát is.
94.	田儋列傳	Tien Tan (Tian Dan) életrajza
95.	樊酈滕灌列傳	Fan, Li, Teng és Kuan (Guan) életrajza	Fan Kuaj (Fan Kuai), Li Sang (Li Shang), Hszia-hou Jing (Xiahou Ying), Kuan Jing (Guan Ying) 灌嬰
96.	張丞相列傳	Csang (Zhang) kancellár életrajza	Csang Cang (Zhang Cang) 張蒼
97.	酈生陸賈列傳	Li Ji-csi (Li Yiji) és Lu Ku (Lu Gu) életrajza	Tartalmazza Csu Csien (Zhu Jian) 朱建 életrajzát is.
98.	傅靳蒯成列傳	Fu, Csin (Jin), és Kuajcseng (Kuaicheng) márkijának életrajza	Fu Kuan 寬, Csin Sö (Jin She) 歙 és Csou Hszüe (Zhou Xue) 周譄
99.	劉敬叔孫通列傳	Liu Csing (Liu Jing) és Su-szun Tung (Shusun Tong) életrajza
100.	季布欒布列傳	Csi Pu (Ji Bu) és Luan Pu (Luan Bu) életrajza
101.	袁盎晁錯列傳	Jüan Ang (Yuan Ang) és Csao Co (Chao Cuo) életrajza
102.	張釋之馮唐列傳	Csang Si-ce (Zhang Shizi) és Feng Tang életrajza
103.	萬石張叔列傳	Van Si (Wan Shi) és Csang Su (Zhang Shu) életrajza
104.	田叔列傳	Tien Su (Tian Shu) életrajza
105.	扁鵲倉公列傳	Cang hercegének, Pien Csüe (Bian Que)nek az életrajza
106.	吳王濞列傳	(Wu Vu) hercegének, Pinek az életrajza	Liu Pi
107.	魏其武安侯列	Vejcsi (Weiqi) márkijának és Vu'an (Wu'an) márkijának életrajza	To Jing (Dou Ying) 竇嬰 és Tien Fen (Tian Fen) 田蚡
108.	韓長孺列傳	Han Csang-zsu (Han Changru) életrajza
109.	李將軍列傳	Li tábornok életrajza	Li Kuang (Li Guang)
110.	匈奴列傳	A hsziungnuk (ázsiai hunok) története[m 8][8]
111.	衛將軍驃騎列傳	Vej (Wei) lovas tábornok életrajza	Vej Csing (Wei Qing)
112.	平津侯主父列傳	Pingcsin (Pingjin) és Csufu (Zhufu) márkijainak életrajza	Kung-szun Hung (Gongsun Hong) 公孫弘 és Csu-fu Jen (Zhufu Yan) 主父偃
113.	南越列傳	Nanjüe (Nanyue) története[m 9][9]
114.	東越列傳	A keleti Jüe (Yue) története
115.	朝鮮列傳	Csaohszien (Zhao-hszien) életrajza	Korea
116.	西南夷列傳	A délnyugati ji (yi) nép életrajza
117.	司馬相如列傳	Hszi-ma Hsziang-zsu (Sima Xiangru) életrajza
118.	淮南衡山列傳	Huajnan (Huainan) és Hengsan (Hengshan) története	Huajnan (Huainan) és Hengsan (Hengshan) királyainak életrajza
119.	循吏列傳	A tisztességes hivatalnokok életrajzai	Szun-su Ao (Sunshu Ao), Ce Csan (Zi Chan), Kung Ji-hsziu (Gong Yixiu) 公儀休, Si Sö (Shi She) 石奢 és Li Li 李離
120.	汲鄭列傳	Csi (Ji) és Cseng (Zheng) életrajza	Csi An (Ji An) 汲黯 és Cseng Tang-si (Zheng Dangshi) 鄭當時
121.	儒林列傳	A konfuciánus tudósok életrajzai	Kung-szun Hung (Gungsun Hong) 公孫弘, Sen Kung (Shen Gong) 申公, Jüan Ku (Yuan Gu) 轅固, Han Jing (Han Ying) 韓嬰, Fu Seng (Fu Sheng), Tung Csung-su (Dong Zhongshu) és Hu Vu (Hu Wu) 胡毋
122.	酷吏列傳	A könyörtelen hivatalnokok életrajzai	Hou Feng 侯, Cse Tu (Zhi Du) 郅都, Ning Cseng (Ning Cheng), Csou Jang-ju (Zhou Yangyou) 周陽由, Csao Jü (Zhao Yu) 趙禹, Csang Tang (Zhang Tang), Ji Cong (Yi Zong) 義縱, Vang Ven-su (Wang Wenshu) 王溫舒, Jin Csi (Yin Qi) 尹齊, Jang Pu (Yang Pu) 楊僕, Csian Hszüen (Jian Xuan) 減宣 és Tu Csou (Du Zhou) 杜周
123.	大宛列傳	Tajüan (Dayuan) története	A mai Tádzsikisztán területén lévő Ferganai medencében egykor létezett állam.
124.	游俠列傳	A vándor kardforgatók életrajza[m 10][10]	Lu Csu-csia (Lu Zhujia) 魯朱家 és Kuo Csie (Guo Jie) 郭解
125.	佞幸列傳	A hízelkedők életrajzai
126.	滑稽列傳	Az udvari bolondok életrajzai	Csun-jü Kun (Chunyu Kun) 淳于髡, Ju Meng (You Meng) 優孟, Ju Csan (You Zhan) 優旃 és Tung Fang-suo (Dongfang Shuo) 東方朔
127.	日者列傳	A jövendőmondók életrajzai
128.	龜策列傳	A jósok életrajzai	Fang Li és Ce Kung (Zi Gong)
129.	貨殖列傳	A pénzfelhalmozók életrajzai[m 11][11]

Utószó

Fejezet száma	Cím	Fordítás	Megjegyzés
130.	太史公自序	A nagy történetíró önéletrajzi utószava[m 12][12]

Hatása

Hatása az utókorra felmérhetetlen: nemcsak a kínai ókor történelmének legfontosabb forrásaként szolgál, hanem nyelvezetében, szerkezetében és történetírói módszereiben is mintakép volt a későbbi kínai történetírók számára.

Megjegyzések

1. ↑ Magyarul is olvasható Salát Gergely fordításában.
2. ↑ Magyarul is olvasható Nánai Erika fordításában.
3. ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
4. ↑ A teljes fejezet magyarul is olvasható Tokaji Zsolt fordításában.
5. ↑ A fejezetnek a Cou Jen (Zou Yan)re vonatkozó részlete magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
6. ↑ Ennek a fejezetnek létezik magyarul is olvasható változata Gulyás Csenge fordításában.
7. ↑ Ennek a fejezetnek az első szakasza magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
8. ↑ A teljes fejezet magyarul is olvasható Du Yaxiong és Horváth Izabella fordításában.
9. ↑ Magyarul is olvasható Lázár Ervin fordításában.
10. ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
11. ↑ Magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.
12. ↑ "A Nagy Asztrológus előszava a hat filozófiai iskola lényegéről" címen ez a fejezet magyarul is olvasható Tőkei Ferenc fordításában.

Jegyzetek

Irodalom

Idegen nyelven

• ↑ Durrant 1986: Stephen Durrant. "Shih-chi 史記". In William Nienhauser (szerk.). The Indiana Companion to Traditional Chinese Literature, Vol. 1, Bloomington: Indiana University Press.
• ↑ Hulsewé 1993: A. F. P. Hulsewé. "Shih chi 史記". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 405–416. ISBN 1-55729-043-1
• ↑ Nienhauser 1994a: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records I: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
• ↑ Nienhauser 1994b: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records VII: The memoirs of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
• ↑ Nienhauser 2002: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records II: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
• ↑ Nienhauser 2006: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records V.1: The hereditary houses of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
• ↑ Nienhauser 2008: Nienhauser, William J.(szerk.). The Grand Scribe’s Records VIII: The memoirs of Han China. Bloomington: Indiana University Press.
• ↑ Watson 1993a: Watson, Burton. Records of the Grand Historian of China. Qin Dynasty. Hong Kong: The Research Centre for Translation. The Chinese University of Hong Kong. New York, Columbia University Press. ISBN 0-231-08168-5 (hbk); ISBN 0-231-08169-3 (pbk)
• ↑ Watson 1993b: Watson, Burton. Records of the Grand Historian of China. Han Dynasty II. (Javított kiadás). New York, Columbia University Press. ISBN 0-231-08168-5 (hbk); ISBN 0-231-08167-7 (pbk)

Magyar fordítások

• ↑ Du-Horváth 1997: Sima Qian: A hunok legkorábbi története. A Shi ji 110. kötete. Fordította: Du Yaxiong és Horváth Izabella. Magyar Ház. Peking 1997. ISBN 963 9335 06 1
• ↑ Gulyás 2009: Gulyás Csenge. A Bérgyilkosok életrajza a Shijiben. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2009.
• ↑ Lázár 2008: Lázár Ervin. A Déli-Yue királyság története: a Shiji idevágó részeinek fordítása. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2008.
• ↑ Nánai 2005: Nánai Erika. A Han Birodalom születése: Xiang Yu évkönyve a Történetíró feljegyzéseiben. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2005.
• ↑ Salát 2003: Salát Gergely. "Az Első Császár évkönyvei a Shijiben". In: Kínai nyelv és irodalom: Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára. Szerk. Hamar Imre – Salát Gergely. Budapest: Balassi Kiadó, 2003. pp. 151–177.
• ↑ Tokaji 1999: Tokaji Zsolt. Szemelvények A Történetíró feljegyzéseiből. A két Szun-ce és Wu K'i életrajza. In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/5. Balassi Kiadó, Budapest 1999. pp. 5–31.
• ↑ Tőkei Ferenc 1986a: Kínai filozófia. Ókor. 2. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4295 1
• ↑ Tőkei Ferenc 1986b: Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) ISBN 963 05 4296 X

Lásd még

• Sze-ma Csien
• Kínai ókor

További információk

A kínai Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók A történetíró feljegyzései témában.

• [1] A Si csi (Shi ji) eredeti szövege angol nyelvű szószedettel