Asztácium

Az at jelenthet egy Unix parancsot is, amely adott időpontban indít el egy programot.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
85 polóniumasztáciumradon
I

At

Ts
   
               
               
                                   
                                   
                                                               
                                                               
   
85
At
Általános
Név, vegyjel, rendszám asztácium, At, 85
Latin megnevezés astatium
Elemi sorozat halogének
Csoport, periódus, mező 17, 6, p
Megjelenés fémes
Atomtömeg (210)  g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d10 6s2 6p5
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 18, 7
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Olvadáspont 575 K
(302 °C, 576 °F)
Forráspont ? 610 K
(? 337 °C, ? °F)
Párolgáshő Δ v a p H {\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }} ca. 40 kJ/mol
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 361 392 429 475 531 607
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet nincs adat
Oxidációs szám ±1, 3, 5, 7
Elektronegativitás 2,2 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: (est.) 920 kJ/mol
Egyebek
Mágnesség nincs adat
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 1,7 W/(m·K)
CAS-szám 7440-68-8
Fontosabb izotópok
Fő cikk: Az asztácium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
210At 100% 8,1 h Epszilon 3,981 210Po
Alfa 5,631 206Bi
Hivatkozások

Az asztácium a periódusos rendszer 7.A főcsoportjába tartozó elem, a halogéncsoport tagja. A rendszáma 85, a vegyjele At. Elektronszerkezete [Xe]4f14 5d10 6s2 6p5, azaz vegyértékhéja telítetlen, egy elektron felvételével a nemesgáz elektronszerkezetet el tudná érni.

Az asztáciumot 1940-ben állította elő mesterségesen D.R. Corson, K.R. MacKenzie és E. Segre a Kaliforniai Egyetemen bizmut alfa-részecskékkel történő bombázásával. Igen instabil elem (neve is erre utal, görög asztatosz instabil) gyorsan bomlik, a számítások szerint 1 köbkilométer földkéregben mindössze 1 milligramm asztácium található. Az 210At felezési ideje 8,1 óra. Bomlékonysága miatt jelentősége igen csekély, kémiai tulajdonságai a jódéhoz hasonlítanak. Az asztácium félfém.

Gyakorlati felhasználása

Részecskenyalábok relatív szórásának vizsgálatára használható.

Egészségügyi jelentősége

A pajzsmirigyben rakódhat le a jód helyett, bomlása miatt veszélyes.

További információk

  • a magyar Wikipédia asztáciumot tartalmazó vegyületeinek listája

Kapcsolódó lapok

Sablon:Kétatomos elemek
  • m
  • v
  • sz
Kétatomos elemek
Nemzetközi katalógusok
  • Kémia Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap