Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC, rövidebben FCCC) Rio de Janeiróban lett aláírásokkal hitelesítve 1992. június 13-án. Végleges formája New Yorkban készült 1992. május 9-én. A Magyar Köztársaság megerősítő okiratát 1994. február 24-én helyezték letétbe az ENSZFőtitkáránál. 2006-ban már 188 ország vett részt a keretegyezményben.
Tartalma
Az aláírók elismerték, hogy az üvegházhatású gázok a Föld ökoszisztémáját megbontják. Politikai határozattal elfogadták a szakmailag rendkívül vitatott hokiütő-elméletetet és ugyancsak politikai döntéssel deklarálták, hogy az éghajlat változása káros.[1] Célkitűzésükben meghatározzák ezen gázok légköri koncentrációinak stabilizálását, hogy minimálisra csökkentsék a további veszélyhelyzetek kialakulását. Kötelezettséget vállaltak a felek a közvélemény tájékoztatására, a kutatásra és a rendszeres megfigyelésre. Megalakították a Felek Konferenciáját (Conference of the Parties, COP), amelyen a globális felmelegedés problémáit kívánják megoldani.
A következő országok írták alá az egyezményt 1992-ben
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretegyezménye az éghajlatváltozásról; szerk. Faragó Tibor, Pálvölgyi Tamás; OMSZ, Bp., 1992
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása Magyarországon. Az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményben foglalt kötelezettségek áttekintése és végrehajtásuk értékelése; szerk. Pálvölgyi Tamás, Faragó Tibor; FFB, Bp., 1995 (Fenntartható fejlődés és környezet)
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Kiotói jegyzőkönyv az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez és a hazai feladatok; szerk. Faragó Tibor; FFB, Bp., 1998 (Fenntartható fejlődés és környezet)