Drakula halála

Drakula halála
1921-es magyar–osztrák–francia film
Jelenet a filmből. Drakula (Paul Askonas) és Mary (Lux Margit).
Rendező	Lajthay Károly
Alapmű	Drakula
Műfaj	horror
Forgatókönyvíró	Lajthay Károly[1]
Főszerepben	Paul Askonas Carl Goetz Ihász Aladár Magda Sonja Thury Elemér Timár Béla Kertész Dezső Lux Margit
Operatőr	Eduard Hösch
Gyártás
Gyártó	Lapa Film Studio, Corvin-filmgyár (Budapest)
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar nyelvű feliratok
Játékidő	65 perc [2] (35 mm-es, 1448 méter)
Képarány	1,33:1
Forgalmazás
Forgalmazó	Tuchten Jenő Filmkereskedelmi Vállalata
Bemutató	Ausztria, 1921. február (vagy augusztus) Németország, 1922. március Magyarország, 1923. március 21.
További információk
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Drakula halála témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Drakula halála^[3] Lajthay Károly filmrendező némafilmje Paul Askonas főszereplésével. A filmművészet első Drakula-feldolgozása, amelynek fennmaradt példányai a második világháború során vesztek el.

A film történetével kapcsolatosan még a korban, műfajban megszokott mértéken felül is sok a bizonytalanság. 1920-ban vagy 1921-ben forgatták Budapesten vagy Bécsben. Bár néhány forrás szerint ez a film Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula című regényének első filmes adaptációja volt, ez a fennmaradt tartalmi ismertetések alapján nem helytálló. A forgatókönyvet inkább Bram Stoker motívumainak felhasználásával írta meg a rendező, Lajthay Károly,^[4] egyes források szerint Kertész Mihállyal közösen.^[5] Más források vitatják Kertész részvételét a forgatókönyv illetve a film létrehozásában.

Bemutatók

Számos forrás állítja, hogy a filmet először Ausztriában mutatták be 1921 februárjában vagy augusztusában, de a bécsi premiernek nincs nyoma. Németországban állítólag a következő évben, 1922 márciusában mutatták be először, de itt sem állapítható meg sem a pontos dátuma, sem a film német címe. A Drakula halálának első dokumentálható bemutatójára 1923-ban került sor Magyarországon. 1923. március 21-én az esztergomi Városi Színház Mozgóban, 1923. április 14-én Budapesten a Tivoli Moziban volt látható.

Az az adat, amely szerint a női főszerepet Lene Myl néven Milena Pavlović^[6] szerb színésznő illetve Lux Margit játszotta, mégis azt valószínűsíti, hogy a filmnek legalább két változata készült, és ez alapján valószínűbb, hogy az első változatot Ausztriában és Németországban is bemutatták, vagy legalábbis szándékoztak bemutatni az első hazai vetítéseket megelőzően.

Lehetséges, hogy a sikertelen külföldi forgalmazási próbálkozások után készültek új felvételek és azok felhasználásával új verzió Budapesten. (Mivel a felvételek elvesztek, így az sem zárható ki teljesen, hogy a korábbi változat Bram Stoker regényének a feldolgozása volt.)

Szereplők

• Drakula – Paul Askonas
• Mary Land – Lux Margit
• George – Kertész Dezső
• A főorvos – Thury Elemér
• Egy álorvos – Réthey Lajos
• A segédje – Ihász Aladár
• A tréfás bolond – Karl Götz

További szereplők: Szalkai Lajos,^[7] Hatvani Károly, Perczel Oszkár, Timár Béla, Kende Paula, Lene Myl, Magda Sonja, Anna Marie Hegener és James Ard.^[8]

A történet

A tizenhat éves Mary rendszeresen látogatja apját a városi elmegyógyintézetben, aki felesége, Mary édesanyja halála miatt omlott össze évekkel azelőtt és állapota azóta se javul. Mary varrónőként tartja fenn magát és teremti elő apja kezelésének díját. Karácsonykor azonban értesítést kap az igazgató főorvostól, hogy apja haldoklik. Vőlegénye, George szánnal viszi be a lányt a városba. Még éppen időben érkezett, apja nem sokkal érkezése után hal meg.

Az intézetben találkozik egy zavart férfival, aki azt állítja magáról, hogy ő Drakula és ezért halhatatlan. Mary régi, árvaházi zenetanárát ismeri fel benne. Két másik ápolt, akiknek az a rögeszméjük hogy orvosok, eltökélt szándéka, hogy kihasználva a valódi személyzet rövid távollétét és figyelmetlenségét Mary szemét megoperálják. Már a műtőasztalon fekszik megkötözve, amikor szerencsére Tillner doktor az ápolók segítségével megmenti. Az ijedségtől kimerült, félájult lányt apja orvosa rábeszéli, hogy töltse ott az éjszakát. Azonban az átélt izgalmak hatására szörnyű rémálmot él át. Drakula erőszakkal a kastélyába viszi és menyasszonyi ruhába öltözteti. Feleségül akarja venni. Sikerül megszöknie. Falusiak találnak rá a félig megfagyott lányra és saját házukban ápolják. Drakula azonban rájuk talál, de az orvos jelenléte egyelőre megakadályozza a terveit. Azonban az orvost egy lefizetett fuvaros segítségével elcsalja Mary mellől. A lány véletlenül leveri a petróleumlámpát aminek nyomán tűzvész keletkezik, de következmények nélkül, ugyanis a lány felébred és kiderül, hogy mindezt csupán rossz álom volt.

A kertben eközben a Tréfás néven emlegetett elmebeteg valahogy egy töltött revolverre tett szert és azzal ijesztgeti a többi ápoltat. Az őrült Drakula elérkezettnek látja az időt hogy bebizonyítsa halhatatlanságát és ráparancsol a bolondra hogy lőjön rá, aki meg is teszi, és szíven lövi Drakulát, aki azonnal életét veszti, éppen amikor az aggódó George megérkezik menyasszonyáért.

Forgatási helyszínek

• Corvin Filmgyár (Budapest) műtermei
• Bécs környéke: Wachau, Steinhof és Melk
• Berlin^[9]

Érdekességek

• Pánczél Lajos Lugosi Béla barátja volt.
• Tuchten Jenő filmkereskedelmi vállalata tréfás nekrológ formában reklámozta a bemutatót majd az előadásokat.
• Lajthay 1944-ben bemutatott Sárga kaszinó című filmje is elmegyógyintézetben játszódik.
• A filmet Lakatos Róbert vezetésével a kolozsvári Sapientia celluloid filmes műhelyének résztvevői 2019-ben korhűségre törekedve újra forgatják.^[10]

Források

• Drakula halála az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Drakula halála a Box Office Mojón (angolul)
• Pánczél Lajos: Drakula halála – fantasztikus filmregény, Filmkönyvek 6., Temesvár, 1924 Archiválva 2020. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Olaf Brill (szerk.): Expressionism in the Cinema, 191. oldal (angolul)
• Szentes Gerzson Péter: Drakula halála (1921), hitchcock.hu, 2001?, updated: 2017. június 7.
• Képes Mozivilág 1921. január 16. száma (21. oldal) és február. 20. száma (11. oldal)
• Színház és Mozi 1921. január (26-27. oldal)
• Mozi és Film 1923. április 1. száma
• Belügyi Közlöny – 1923. 03. 25.
• Színházi Élet 1923. 12. szám, 51. oldal
• Színházi Élet 1923. 13. szám, 60. oldal (Akinek halálára mindenki kíváncsi ... című cikk)
• Pesti Hírlap 1923. április 27. (moziműsor)
• Budapesti Hírlap 1923. április 28. (filmismertető)
• Filmlexikon (1942) – 324. oldal (Lajthay Károly szócikk)
• Szilágyi G. Gábor: Hungarian Dracula, Galaktika 1992/6. (141. szám) 69-70. oldal
• John L. Flynn: Cinematic Vampires, McFarland, USA, 1992, ISBN 0899506593, 21. oldal (angolul)
• Farkas Jenő: A magyar Drakula, Filmvilág 1997/12. szám, 34-37. oldal
• Gary D. Rhodes: Drakula halála (1921): The Cinema’s First Dracula, Horror Studies 1, 2010 (angolul)
• Michael Curtiz European Filmography, filmintezet.hu. Archiválva: archive.org, Megtekintés: 2021. július 12. (angolul)
• Papp Attila Zsolt: A vámpír halála – és feltámadása, kultkocsma.hu, 2019. július 11.

Jegyzetek

További információk

• Drakula halála az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Drakula halála a Box Office Mojón (angolul)