Egregyborzova
Egregyborzova (Borza) | |
![]() | |
Egregyborzova görögkatolikus fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Karika |
Rang | falu |
Községközpont | Karika |
Irányítószám | 457091 |
SIRUTA-kód | 140690 |
Népesség | |
Népesség | 186 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 208 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Egregyborzova település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Szilágy megyében, Zsibótól délre, az Egregy patak mellett, Szamosőrmező és Farkasmező közt fekvő település.
Története
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d4/Borza_Sud.jpg/160px-Borza_Sud.jpg)
Egregyborzova nevét 1322-ben említették először az oklevelekben, 1469-ben Berzowa, 1722-ben Borsva néven írták. Neve szláv eredetű és Sebes folyót jelent.
1322-ben az Aba nemzetségből származó Czente János János nevű fia volt birtokosa, aki azt Hosszúmezővel együtt Elefánti Dezső sebesvári várnagynak adta cserébe 1330-ban Dellő-Apáthiért, később azonban ismét visszakerült hozzá, ekkor ugyancsak Hosszúmezővel együtt sógorának Vas Miklósnak és fiainak adta abból a célból, hogy amíg él gondozzák
1469 előtt Zombori Péteré volt.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/5c/Borza_Clopot.jpg/160px-Borza_Clopot.jpg)
1602 előtt Zombori Farkas birtoka volt, majd 1602-ben Básta György generális és Kövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adták érdemei elismeréséül.
1837-ben birtokosai voltak: Kabós, Peley, Zsombori, Hatfaludi, Cserei nemesek. Lakói ekkor jómódú görögkatolikus oláhok voltak. Az összeírások szerint ekkor 52 házban 284 lakosa volt.
1890-ben 332 lakosa volt, melyből 11 magyar, 319 oláh, 2 egyéb nyelvű volt. Ebből 1 római katolikus, 315 görögkatolikus, 1 görögkeleti, 1 református, 14 izraelita volt, a házak száma ekkor 77 volt.
Egregyborzova a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/be/Bezded.interior_nava.jpg/260px-Bezded.interior_nava.jpg)
- Görögkatolikus fatemploma - Szent arkangyalok tiszteletére épült.
Hivatkozások
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 160–163. o. Online elérés