Gidófalva

Gidófalva (Ghidfalău)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Gidófalva
Rang	községközpont
Irányítószám	527095
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64354
Népesség
Népesség	1208 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1089 (2011)[1]
Népsűrűség	28,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	550 m
Terület	42 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 51′45.9, 25.8545.900000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 45° 54′, k. h. 25° 51′45.9, 25.8545.900000°N 25.850000°E
Gidófalva weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Gidófalva (románul Ghidfalău) falu Romániában Kovászna megyében. Községközpont, Angyalos, Fotosmartonos és Étfalvazoltán tartozik hozzá.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 5 km-re északkeletre hosszan az Olt bal partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét Szent Gedeonról, temploma védőszentjéről kapta.

Története

Területe ősidők óta lakott. Északi határában bronzkori település nyomaira bukkantak. Déli határában a tatárjáráskor elpusztult Bedeháza falu feküdt. A falut 1332-ben villa Guidonis alakban említik először. 1713-ban tűzvész pusztította. 1764-ben az I. székely huszárezred parancsnoki székhelye lett. 1850-ben ismét tűzvész pusztított. 1910-ben 925 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1113 lakosából 1106 magyar és 7 román volt.

Látnivalók

Bővebben: Gidófalvi református templom

• Református temploma az Olt bal parti teraszán emelkedő magaslaton épült 1236 körül a Boldogasszony tiszteletére. A tatárjárás után újjáépítették. A 16. század elején gótikus stílusban átépítették. 1658-ban a tatárok felégették, 1672-ben kijavították, 1802-ben földrengés rongálta meg, 1816-ban helyreállították, 1936-ban újból javították. 1940-ben és 1977-ben földrengési károkat szenvedett. Különálló háromemeletes kaputornya a 15. századi várfalba épült.
• Az 1848/49-es szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Czetz János, születésének 200-ik évfordulóján avatták fel mellszobrát szülőfalujában, a róla elnevezett iskola udvarán. Czetz János örmény-székely gyökerekkel rendelkező kiváló katonaember volt. A szabadságharc bukása után Argentinában folytatta hadi hivatását, eljutva oda, hogy ő alapította meg az Argentin Katonai Akadémiát, melynek öt éven át igazgatója volt, így emlékét Argentinában is őrzik. Szobrának alkotója Demeter István szobrász volt, aki 2019-ben mikóújfalusi andezittömbből faragta ki Csekefalván. A talapzat a szintén mikóújfalusi Incze Sándor faragómester munkája.^[2]

Híres emberek

• Itt született 1761-ben Jantsó Pál színész, a kolozsvári színház egyik alapító tagja.
• Itt született 1822-ben Czetz János 48-as honvéd tábornok, Argentínában halt meg, szobra a Buenos Aires-i katonai akadémia előtt áll.
• Itt született 1942-ben Zimán Vitályos Magda iparművész, textilművész.
• Itt született 1947-ben Krajnik-Nagy Károly tanár, szerkesztő, újságíró.
• Itt él és tevékenykedik az 1968-ban született G. Szabó Ferenc költő, író, közíró.
• Itt született dr. Fazakas Sándor szemprofesszor 1892-ben - egyetemi m.-tanár, az orvostudományok kandidátusa, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Kórháza nyug. szemészfőorvosa és megyei főszemész.

Hivatkozások

További információk

• Térképek, rajzok, alaprajzok a gidófalvi templomról
• Balogh László: Történelem a homlokráncban. Gidófalva, 1950; Charta, Sepsiszentgyörgy, 2000