Hunfalvy János

Hunfalvy János
Alexandre Quinet francia fotográfus felvétele (1875 körül)
Életrajzi adatok
Született	1820. január 21.  Magyarország, Nagyszalók,
Elhunyt	1888. december 6. (68 évesen) Magyarország, Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint	Johann Hunsdorfer
Nemzetiség	szász
Házastárs	Schmidt Hermina
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	1845–46: Berlini Egyetem
Más felsőoktatási intézmény	1846: Tübingeni Egyetem
Pályafutása
Szakterület	földrajztudomány
Munkahelyek
Pesti Egyetem	a Földrajz Tanszék tanszékvezetője
Más munkahelyek	a Magyar Földrajzi Társaság alapító elnöke
Jelentős munkái	a magyar tudományos földrajz megalapítója
Tudományos publikációk száma	50 kötet
Akadémiai tagság	a Magyar Tudományos Akadémia tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunfalvy János témájú médiaállományokat.

Hunfalvy János (Nagyszalók, 1820. január 21. vagy június 9.^[1] – Budapest, 1888. december 6.) a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja, Hunfalvy Pál öccse.

Életpályája

Szepes vármegyei szász családban született, eredeti neve Johann Hunsdorfer. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd Berlinben és Tübingenben járt egyetemre. 1846-ban a statisztika és történelem tanára lett a késmárki líceumban, de a szabadságharcban való részvétele miatt állásától megfosztották és börtönbe zárták. Onnan kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét, így például szerkesztette Greguss Ágosttal a Család Lapját; míg 1866-ban Pálffy Móric felszólítására a királyi József műegyetem tanára lett; 1870-ben a Pesti Egyetemen (az Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje) alapított földrajzi tanszékre nevezték ki, melyet haláláig nagy buzgalommal töltött be. Időközben többször utazott külföldön, a magyar kormány küldötteként részt vett a Hágában, Szentpéterváron, Párizsban, Londonban, Velencében és Rómában tartott nemzetközi statisztikai és földrajzi kongresszusokon, valamint a világkiállításokon is. Itthon tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek 1872-es megalapításától kezdve elnöke volt, továbbá a Magyar Tudományos Akadémián, a közoktatásügyi tanácsban és a fővárosi képviselő-testületben. Nagy érdemeiért számos tudós társaság választotta tiszteleti tagjává s több érdemrendet kapott s a főváros már életében Hunfalvy utcának keresztelte el azt az utcát, ahol lakóháza állt. Rokonszenves egyéniségén kívül körülbelül 50 kötetre tehető munkáinak s tömérdek értekezéseinek száma, melyek nagy hírnevet szereztek számára, s ennek köszönhetően minden körben vezéralaknak tartották.

Ezenkívül írt számos tankönyvet, röpiratot, valamint szerkesztette Keleti Károllyal az Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai közleményeit. Ő bocsátotta közzé és adta ki németül is Magyar László afrikai útleírásait, akit az utazásai alatt folyton támogatott és buzdított.

Végső nyugalomra a Németvölgyi temetőben lévő családi sírboltba helyezték,^[2] amelyet folyamatosan koszorúztak a Hunfalvy János felsőkereskedelmi iskola diákjai. Az 1960-as évek elején az akkor Kerepesi úti temetőbe a 9/2. és a 34/2. számú parcellába átkerült néhány sír a Németvölgyi temetőből,^[3] így a Hunfalvy család sírja is.

Művei

• Egyetemes történelem (Pest, 1850) 3 kötet:
  • 1. kötet. Az ókor történetei
  • 2. kötet. A közép kor történetei
  • 3 kötet.
• Magyarország és Erdély képekben (Pest/Darmstadt, 1856) 3 kötet Ludwig Rohbock képeivel:
  • 1. kötet. I/1. Magyarország
  • 2. kötet. I/2. Magyarország
  • 3. kötet. II. Erdély
• Ujabb utazások és kalandok (Pest, 1859)
• Budapest és környéke (Pest, 1859) Ludwig Rohbock képeivel.
• A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leirása (Pest, 1863–1865) 3 kötet:
  • 1. kötet.
  • 2. kötet.
  • 3. kötet.
• Az Osztrák Birodalom rövid statisztikája (Pest, 1867)
• Hazánk közlekedési eszközeiről (Pest, 1867)
• Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása (Pest, 1867)
• Bányászat és ipar (Pest, 1869)
• Jelentés az Antwerpiában 1871-ik évi augusztus 13–22-éig tartott nemzetközi geografiai congressus munkálatairól (Pest, 1873)
• Ég és föld, vagyis csillagászati földrajz. (Pest, 1873)
• Egyetemes földrajz (Budapest, 1881–1889) 3 kötet, az utolsó Thirring által befejezve:^[4] I. köt., REAL-EOD

Emlékezete

• Nevét viseli a BGSZC Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum.
• Nevét viseli a 231368 Hunfalvy kisbolygó.^[5]

Kapcsolódó szócikkek

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (G–K)

Irodalom

• Márki Sándor, H. János (Földrajzi Közl. 1889);
• Keleti Károly, H. emlékezete (Akadémiai emlékbeszédek, Budapest 1890).

Képgaléria

• 
  Schrecker Ignác Ferenc által készített fotója, 1875 körül
• 
  Pollák Zsigmond metszete Quinet fotója alapján, 1888
• 
  A Hunfalvy család eredeti síremléke a Németvölgyi temetőben
• 
  Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (9/2-1-25/26)
• 
  Szobra a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban (Belatinyné Hadzsi Flóra, 1930)
• 
  A neves testvérpár emléktáblája a késmárki líceum falán^[6]

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). Hunfalvy, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 20. 

További információk

• Szabó József: Hunfalvy János. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
• Pagurka Anna: Hunfalvy János és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc PDF