Kisgézsény

Kisgézsény (Hažín nad Cirochou)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1317
Polgármester	František Bližinský
Irányítószám	067 83
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
Népesség
Teljes népesség	677 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	167 m
Terület	7,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 21° 57′ 40″48.93055556, 21.9611111148.930556°N 21.961111°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 50″, k. h. 21° 57′ 40″48.93055556, 21.9611111148.930556°N 21.961111°E
Kisgézsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgézsény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisgézsény (1899-ig Hazsina, szlovákul: Hažín nad Cirochou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 4 km-re keletre, a Ciróka-patak bal oldalán fekszik.

Története

A község határában már a 9. században szláv település volt.

A 11–12. században egy kisebb vár is állt itt, amely azonban elpusztult és nem építették újjá. A község első említése Károly Róbert 1317-ben kibocsátott oklevelében történik, amikor a környező birtokokat Gézsénnyel együtt hívének, Drugeth Fülöpnek adja. Ettől kezdve a homonnai uradalom részeként egészen a 17. századig a Drugethek birtoka. 1567-ben 7 és fél porta után adózik a királynak, de a jobbágyokon kívül ekkor az adózás alól felmentett szabad családok is laktak itt. 1600-ban 9 jobbágyportán kívül a bírói tisztséget betöltő soltész háza állt a településen. A kis falvak közé tartozott, melynek lakói a 16. századtól elszegényedtek. 1623-ban mindössze 3 adózó háztartás volt a községben, melyek adójukat terményben rótták le. A 18. század elején a harcok következtében a falu teljesen elnéptelenedett. Még 1715-ben is puszta volt, de 1720-ban már újra 11 háztartással rendelkezett. Földesurai a Dravecz és Csáky családok voltak, majd a Nagy család szerzett itt kiterjedt birtokot, melyre kastélyt is építtetett. Kihalásuk után az Andrássy család lett a község birtokosa. 1787-ben a faluban 54 házat és 430 lakost számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HASINA. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, többen oroszok, fekszik Homonnához 1/4, dél. pedig Laczfalvához 1/2 órányira, gabonát, és zabot középszerűen terem, 3 nyomásbéli határja, árpát, és búzát középszerűen terem, erdőjök tsekély, réttye szűken van, piatza Homonnán.”^[2]

1828-ban 77 házában 588 lakos élt. A 19. században téglagyára épült és két malom is működött a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Haszina, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, Homonna fil. 150 romai, 423 g. kath., 3 evang., 10 zsidó lak. Szentegyháza mind a két hitüekkel közös. Szántóföldje 507 hold. F. u. Ujházy. Ut. p. Nagy-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisgézsény, azelőtt Hazsina, laborczmenti tót kisközség 76 házzal és 432 lakossal, kiknek nagyobb része gör. kath. vallású. Postája Nagykemencze, távírója és vasúti állomása Homonna. Első birtokosául, 1450-ben, Csontos Jánost és a Drugetheket ismerjük. 1462-ben Novai Györgyöt, 1489-ben Eödönffi Andrást, 1551-ben Kenderessy Balázst és 1589-ben Körtvélyesy Eufrozinát iktatják egyes részeibe. 1598-ban már Kenderesy Balázs özvegye, Homonnai István, György és Borbála, Gyuricskó János, Fejér Illés, és Taros István szerepelnek birtokosaiul. Azután a Szirmayakat is itt találjuk, 1747-ben Dravetzky László nyer iktató-parancsot. 1774-ben Barkóczy Imre, Berthóty Pál, Tomsics György és Vladár Pál, majd a gróf Csákyak s a Nagy család a földesurai. Most gróf Andrássy Gézának és Sándornak van itt nagyobb birtokuk, uradalmi erdészeti hivataluk, téglagyáruk s egy régi kúriájok, melyet még a Nagy család építtetett. A gör. kath. templom a mult század elején épült. Ez a község még arról is nevezetes, hogy itt történt az országban az első tagosítás, még az idevonatkozó törvény életbelépte előtt.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

1944 novemberében a front közeledtével lakosságát evakuálták és november 26-án foglalta el a Vörös Hadsereg. Termelőszövetkezete 1958-ban alakult. 1966 és 1990 között Nagykemencéhez tartozott.

Népessége

1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 680 lakosából 670 szlovák volt.

2011-ben 702 lakosából 667 szlovák.

Híres emberek

• Itt született 1953. október 28-án Ján Babjak görögkatolikus püspök.

Nevezetességei

Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1772-ben épült.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Kisgézsény Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk