Kisortovány

Kisortovány (Porúbka)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Homonnai
Rang	község
Első írásos említés	1451
Polgármester	Andrea Raková
Irányítószám	067 41
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	HE
Népesség
Teljes népesség	257 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	288 m
Terület	4,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 21° 57′ 26″48.863611111111, 21.95722222222248.863611°N 21.957222°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 49″, k. h. 21° 57′ 26″48.863611111111, 21.95722222222248.863611°N 21.957222°E
Kisortovány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisortovány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisortovány (1899-ig Porúbka, szlovákul: Porúbka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 9 kilométerre délkeletre, a Vihorlát-hegység völgyében fekszik.

Története

1451-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORUBKA. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik délre Oreszkához 1, ész. Helmetzkéhez fél órányira; határja 3 nyomásbéli, földgye hegyes, agyagos, és követses, gabonát, és zabot középszerűen, árpát, és búzát soha sem terem, erdeje van, legelője is bőven, réttye szűken, piatza Homonnán.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Porubka, orosz falu, Zemplén vmegyében, Peticse fil., 34 romai, 250 görög kath., 11 zsidó lak. paroch. templommal, 244 hold szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. N.-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisortovány, azelőbb Porubka, Ung vármegye határán fekszik, 56 házzal és 263 gör. kath. vallású, tótajkú lakossal. Részben a sztropkói uradalomhoz tartozott, de a XV. század végéig a Czudarok, Drugethek s a Sóvári Soósok bírják. 1515-ben Tiba Balázst, öt évvel később meg Sztrithey Zsigmondot iktatják egyes részeibe, míg 1569-ben Pethő János kap rá kir. adományt. 1576-ban Ragáldy Miklós és Szikszay Pál is kap itt részbirtokokat, 1611-ben pedig Szikszay Miklós. 1579-ben Horváth Mihályt is birtokba vezetik, de az 1598-iki összeírás csak Homonnai Istvánt és Borbálát említi. 1611-ben Kálnássy Miklóst egy kúriába iktatják. Ettől fogva már a homonnai uradalomhoz tartozik s csak 1774-ben változnak birtokosai; ekkor Soós Pált, Máriássy Ferenczet, Gotthard Andrást, később pedig Thibotth Gáspárt, majd a gróf Csákyakat és végre az Andrássyakat uralja. Ezidőszerint gróf Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Lakosai közül 1663-ban sokan haltak el pestisben. Gör. kath. temploma nagyon régi, de építési ideje meg nem állapítható.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 255, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 265 lakosából 262 szlovák volt.

2011-ben 276 lakosából 260 szlovák.

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. január 24.)
4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk

• Községinfó
• Kisortovány Szlovákia térképén^{[halott link]}
• E-obce.sk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!