Lipcse (Németország)

Ez a szócikk a németországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Lipcse (egyértelműsítő lap).
Lipcse (Leipzig)
Lipcse címere
Lipcse címere
Lipcse zászlaja
Lipcse zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartománySzászország
JárásSzászország (2008. augusztus 1. – )
Alapítás éve1201
PolgármesterBurkhard Jung (SPD)
Irányítószám04103–04357
Körzethívószám0341, 034297, 034298
RendszámL
Testvérvárosok
Lista
Kijev (1961–)
Népesség
Teljes népesség616 093 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2006 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület297,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″51.34, 12.37551.340000°N 12.375000°EKoordináták: é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″51.34, 12.37551.340000°N 12.375000°E
Lipcse (Szászország)
Lipcse
Lipcse
Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Elhelyezkedése Szászország térképén
Lipcse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Lipcse városa, 1650-ben
Lipcse: Új városháza

Lipcse, németül Leipzig (IPA: [ˈlaɪ̯pt͡sɪç]), Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa. Nevét a Lipsk szláv szóból kapta, jelentése: „Ahol a hársfák állnak”. A magyar elnevezés a nyelvújítás korszakában honosodott meg a nyelvben.[2] A város a Pleisse, a Fehér Elster és a Parthe folyók találkozásánál fekszik.

Története

Az első írásos emlék a városról 1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat 1165-ben kapott. Az 1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.

1519. június 27. és július 16. között Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johann Eck közt zajlott a Lipcsei Disputa, amelyen – a protestánsok szerint – Luther megvédte hittételeit.

1813. október 16-tól 19-ig tartott a népek csatája, a napóleoni háborúk legnagyobb ütközete. Lipcse mellett, a Nagy-Britannia, az Orosz Birodalom, Portugália, Poroszország, Ausztria és Svédország alkotta koalíciós erők súlyos vereséget mértek Napóleon császár seregeire.

1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a 19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt, 1871-ben már 100 000 volt.

1945. április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majd július 2-án a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg a várost, mert a jaltai konferencia megállapodása értelmében az a szovjet zónába került. Az 1949-ben megalakult Kelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága, kultúrája, vallási élete a szocializmusban erősen visszaesett. A középkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, a KGST-országok legnagyobb vására volt.

A város nevei a történelem során

Év 7–9. sz. 1015 1165 1220 1232 1402 1459 1494 1507
Aktuális városnév Lipsk Libzi Lipz Liptzick Lipzic Leiptzgk Leipczigk Lips Leipzig

Vallások

A második legnagyobb, a Tamás-templom, amelynek negyedszázadon át Bach volt a kántora
A Domonkos-rendi kolostor
A keilstraßei zsinagóga

Lipcse lakossága a reformációig a Merseburgi egyházmegyéhez tartozott. A 13. században négy kolostort alapítottak itt: a Szent Pált a Domonkos-rend, a Szent Tamást az Ágoston-rend, a Szentlélek kolostort a ferences rend a Szent Györgyöt pedig a ciszterciek és a bencések.

Az első lutheránus templom 152239 között épült. Jelenleg az összes evangélikus közösség a városon kívül, a Kirchenbezirk der sächsischen Landeskirche egyházmegyében működik.

1697 óta Lipcsében újra vannak római katolikus szentmisék. 1921-ben a Meißeni egyházmegye (mai nevén Drezda-Meißeni egyházmegye) újra helyreállt, a „Vásárvárosban” van az esperesség székhelye. Lipcse katolikus főszékesegyháza a Szentháromság-bazilika. 2016-ban a főegyházmegye felkérte a várost a 100. Német Katolikusnap megrendezésére.

1700 óta Lipcsében működik egy, az Evangélikus-Református Egyházmegye alá tartozó közösség is.

A két nagy egyház mellett léteznek itt olyan evangéliumi szabadegyházak is, mint a német szabadegyházak szövetsége, a baptisták, a metodisták, a mennoniták és a Hetednapi Adventista Egyház. Itt székel a Testvéri Közösségek Munkaközösségének országos elnöksége.

A lipcsei zsidóság első említése III. Henrik meisseni őrgróf 1248-as oklevelében esik meg. 1800 után alakul meg az első zsidó hitközség. A nemzetiszocializmus korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai lehettek, a tudósokat, művészeket és írókat is beleértve. 1912-ben Ephraim Carlebach rabbi megalapította az izraelita felső-középiskolát, Szászország első zsidó iskolájaként, amely 1942-ig működött. 1929-ben hitközség 14 000 tagjával Szászország legnagyobb és Németország egyik legnagyobb közösségét mondhatta magáénak. 1933-tól kezdődött a város zsidó lakosságának szisztematikus kiirtása, ami a deportálással és a holokauszttal teljesedett be. A háború után a hitközség mindössze 24 tagot számlált. A taglétszám egészen az 1990-es évek elejéig stagnált, 2004-ben viszont – az orosz zsidók bevándorlása folytán – már 1300 tagja volt. 2009-ben új Kultúr- és Kongresszusi Centrumot alapítottak az Ariowitsch-házban.

Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és az iszlámhitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, a kereszténység után 2009-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobb mecset az Ar-Rahman-mecset, amely a DİTİB török-iszlám közösségé.

A népesség vallás szerinti megoszlása 2012-ben
Vallás Létszám
(Lipcse a 2013-as statisztikai évkönyvben – 211-es táblázat)
Százalékos megoszlás
evangélikus 62 609 11,8%
római katolikus 22 586 4,3%
egyéb vagy ateista 443 345 83,9%

1989. szeptember 4-én a legnagyobb, a Miklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetéssorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.

Közlekedése

Lipcsében található a legnagyobb alapterületű európai vasúti pályaudvar, a Lipcsei főpályaudvar.

Média

A város a Középnémet Rádióállomás (MDR - Mitteldeutscher Rundfunk) központja A magán rádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.

Múzeumok és látnivalók

  • Tamás-templom
  • Bach-múzeum(wd) – a zeneszerző tárgyai, élete
  • Miklós-templom(wd)
  • Lipcsei zsinagógák
  • Deutsches Buch- und Schriftmuseum – Könyvmúzeum
  • Grassi Múzeum(wd)
  • Várostörténeti Múzeum(wd)
  • Szépművészeti Múzeum (MdbK)
  • Népek csatájának emlékműve
  • Régi városháza(wd)
  • Új városháza(wd)
  • Panometer LeipzigYadegar Asisi művész hatalmas panorámaképei; 2016-ban a Nagy-korallzátony, 2017-től a Titanic című alkotás tekinthető meg
  • Budde-Haus – művelődési központ Gohlis városrészben

Lakosság

Fő cikk: Lipcse lakossága

Testvérvárosai

Rendezvények

  • Nemzetközi irodalmi kiállítás és fesztivál (március): http://www.leipziger-buchmesse.de/
  • Nemzetközi Autókiállítás (április): http://www.ami-leipzig.de/
  • Johann Sebastian Bach Fesztivál (május): https://web.archive.org/web/20110202152350/http://www.bach-leipzig.de/
  • Nemzetközi Dark, Wave, Gothic Fesztivál (Pünküsd): http://wave-gotik-treffen.de/
  • Nemzetközi Dokumentum- és Rajzfilmfesztivál (október): http://www.dokfestival-leipzig.de/homepage/en/[halott link]
  • Francia Filmfesztivál (október): http://www.franzoesische-filmtage.de/
  • Lipcsei Jazz Fesztivál (november): http://www.leipziger-jazztage.de/
  • Kortárs Európai Színházfesztivál (november): http://www.leipzig-online.de/euro-scene/ Archiválva 2006. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Játékkiállítás, számítógép- és videojátékok vására: http://www.gc-germany.de/gcinfo_e.shtml
  • Lipcsei Diákkarnevál: http://www.studentenfasching.de
  • Games Convention: http://www.gc-germany.de/

Híres lipcseiek

Christian Gottlieb Jöcher
Augustus Quirinus Rivinus
Itt születtek
  • Louis Angely (1787–1835) színész, író
  • Johann Christian Bach (1735–1782) zeneszerző, J. S. Bach fia
  • Gottfried Wilhelm Becker (1778–1854) orvos, szerző
  • Carl Gustav Carus (1789–1869) orvos, festő, filozófus
  • Johann Carl Friedrich Dauthe (1746–1816) építész, a Miklós-templom mai belsejének kialakítója
  • Albert Dufour-Feronce (1798–1861) vállalkozó, bankár, vasútépítő
  • Christian Gottlieb Jöcher (1694–1758) tudós, könyvtáros, lexikográfus
  • Bill Kaulitz, a Tokio Hotel énekese
  • Tom Kaulitz, a Tokio Hotel gitárosa
  • Tobias Künzel, a Die Prinzen frontembere
  • Sebastian Krumbiegel, a Die Prinzen énekese
  • Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) filozófus, matematikus, jogtudós
  • Wolfgang Lenk, a Die Prinzen énekes-gitárosa
  • Till Lindemann, a Rammstein énekese és dalszövegírója
  • Johann Friedrich Mayer (1650–1712), evangélikus teológus
  • Augustus Quirinus Rivinus (1652–1723) botanikus
  • Henri Schmidt, a Die Prinzen énekese
  • Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző
Itt éltek
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Haza és haladás

További információk

  • A város hivatalos honlapja
  • A lipcsei vásár
  • leipziginfo.com
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJt8dTMbJVxBPD744yrg8C
  • VIAF: 155929994
  • LCCN: n79125883
  • GND: 4035206-7
  • SUDOC: 026391023
  • NKCS: ge129837
  • BNF: cb119455426
  • BNE: XX453635
  • KKT: 00629393
  • Németország Németország-portál
  • földrajz Földrajzportál