Nagytúr

Nagytúr (Veľké Turovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1156
PolgármesterJaroslav Péter
Irányítószám935 81
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség742 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság134 m
Terület9,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 05′ 56″, k. h. 18° 56′ 39″48.098888888889, 18.94416666666748.098889°N 18.944167°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 56″, k. h. 18° 56′ 39″48.098888888889, 18.94416666666748.098889°N 18.944167°E
Nagytúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagytúr (más néven Kisközéptúr, szlovákul Veľké Turovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kistúr és Középtúr egyesítésével jött létre.

Fekvése

Ipolyságtól 2 km-re északra, a Korpona patak partján fekszik.

Története

Túr települést 1156-ban "Tur" néven az esztergomi érsekség tizedjegyzékében említik először.[2] 1291-ben "Tur", "Turi", 1421-ben "Kezepthwr" alakban bukkan fel az írott forrásokban. Középtúr régi temploma 1260 körül épült, 1938-ban a Korpona-patak áradása mosta el és nem épült újjá. A 15. században a Jánoky, a Vajda, később a Thúry család birtoka. A hagyomány szerint a községből származott Thury György, a híres bajvívó, több vár kapitánya. A 18. században a Palásthyaké. 1828-ban 45 háza és 271 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Kistúrt külön 1343-ban "Kystur" néven említik először. 1388-ban köznemesi községként említik, 1434-ben "Thur" néven szerepel. A 18. században a Szentkereszty család birtokolta, majd a 19. században a Márthonffyaké . A 20. században az Ivánka család birtoka volt. 1715-ben két kúriát és 15 háztartást, 1720-ban 24 háztartást számláltak a községben. 1828-ban 30 házában 185 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Kis Túr, Felső Túr, Közép Túr. Három Magyar falu Hont Várm. földes Uraik külömbfélék, lakosaik katolikusok, és másfélék is, földgyeik meglehetősek, legelőjök elég van, szőlőhegyeik középszerű borokat teremnek."[3]

Fényes Elek szerint "Tur (Közép), magyar falu, Honth vmegyében, 260 kath., 8 evang. lak. Mind a három helység közel fekszik egymáshoz a Korpona mellett, Ipoly-Ságtól északra 1 órányira. Szántóföldjeik jók s benne buzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, zabot termesztenek. Szőlőjök és erdejök is van. F. u. Beniczky, Gézcy, Mártonfy, Okolicsányi, Kasza, Pongrácz, Hán, Thury, s m. t."[4]

"Tur (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, 187 kath., 10 evang. lakossal."[4]

A trianoni békeszerződésig mindkét település Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. Kistúrt és Középtúrt 1967-ben egyesítették.

Népessége

1880-ban Kistúr 231 lakosából 201 magyar és 19 szlovák, Középtúr 246 lakosából 231 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Kistúr 291 lakosából 266 magyar és 25 szlovák, Középtúr 346 lakosából 324 magyar és 22 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Kistúr 333 lakosából 315 magyar és 16 szlovák, Középtúr 304 lakosából 290 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben Kistúr 411 lakosából 379 magyar és 31 szlovák, Középtúr 315 lakosából 306 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Kistúr 365 lakosából 305 magyar és 50 csehszlovák, Középtúr 352 lakosából 344 magyar és 4 csehszlovák volt.

1930-ban Kistúr 452 lakosából 389 magyar és 61 csehszlovák, Középtúr 399 lakosából 375 magyar és 2 csehszlovák volt.

1941-ben Kistúr 414 lakosából 408 magyar és 6 szlovák, Középtúr 466 lakosából 462 magyar és 4 szlovák volt.

1970-ben 890 lakosából 608 magyar és 281 szlovák volt.

1980-ban 792 lakosából 530 magyar és 255 szlovák volt.

1991-ben 859 lakosából 563 magyar és 290 szlovák volt.

2001-ben 805 lakosából 489 magyar és 307 szlovák.

2011-ben 752 lakosából 435 magyar és 311 szlovák.

Neves személyek

  • Itt született 1923-ban Villányi Miklós politikus.

Nevezetességei

  • 13. századi középtúri Szent Márton templom, 1938-ban átépítették, belseje barokk.
  • A kistúri kastélyt Plachy Zsigmond építette (1900-1905), szecessziós stílusban.
  • Kistúron a 18. század második felében épült klasszicista kúria (Ivánka-kastély).
  • A kistúri kápolna 1901-ben épült.
  • Középtúron 1874-ben készített kápolnaszerű képoszlop áll.
  • Középtúron több 19. századi, népi építésű parasztház áll.

Források

  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  • Bendíkné Szabó Márta 2017: A három Túr szakrális kisemlékei. Acta Ethnologica Danubiana 18-19.[5]


Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Lásd még felvidek.ma

Külső hivatkozások

  • Községinfó
  • Nagytúr Szlovákia térképén
  • Alapinformációk
  • E-obce.sk
Sablon:Lévai járás
  • m
  • v
  • sz
A Lévai járás települései
Léva (Levice)
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap