Vámosladány

Vámosladány (Mýtne Ludany)
Kultúrház
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1075
Polgármester	Štefan Mojzeš
Irányítószám	935 56
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
Testvérvárosok	Lista Maglód Gyömrő Sajóvámos
Népesség
Teljes népesség	980 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	152 m
Terület	17,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′, k. h. 18° 40′48.166666666667, 18.66666666666748.166667°N 18.666667°EKoordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 18° 40′48.166666666667, 18.66666666666748.166667°N 18.666667°E
Vámosladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosladány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vámosladány (szlovákul Mýtne Ludany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában terül el.

Fekvése

Lévától 10 km-re délkeletre, a Perec patak partján fekszik. Dobogó tartozik hozzá.

Élővilága

Vámosladányban hosszabb ideje van tudomásunk gólyafészekről. 2011-ben három, 2012-ben két fiókát számoltak össze a fészekben.^[2]

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 2. században is éltek emberek.

Első írásos említése a garamszentbenedeki bencés apátság 1075-ben kelt alapítólevelében található „Villa Ludany" néven. Ludányt az 1209-ben kibocsátott pápai oklevélben is említik. 1388-tól a lévai váruradalom része, a középkorban vámszedőhely volt, vámszedési és piactartási joggal rendelkezett. 1536-ban 22 adózó portával rendelkezett; a faluban egy szabad, valamint cipész és kereskedő is élt. 1601-ben 67 háza volt. 1663-ban a török az egész falut elpusztította. 1715-ben 23 adózója és egy szabadja volt, továbbá malom és kocsma is található a településen. 1828-ban 102 házában 644 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Ladány, (Ludányi), magyar falu, Bars vmegyében, Hont vmegye szélén: 207 kath., 499 ref., 10 evang. lak., kath. és ref. anyaszentegyházakkal. Rétje, legelője bőséggel. Dohányt termeszt. F. u. h. Eszterházy. Lévához 1 óra."^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Vámosladány, Léva alatt fekvő magyar kisközség, 1323, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Ez is egyike a vármegye legrégibb községeinek, a mennyiben a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében szerepel. E község azonban nem került az esztergomi káptalan birtokába, hanem lévai várbirtok lett. Nevével hol Lodán, hol pedig Ludán alakban találkozunk. A mult század végén, a mikor az Eszterházyak voltak az urai, nagy marhatenyésztése volt. Most a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Kath. temploma ősrégi és 1332-ben már fennáll, de 1494-ben átalakították és 1733-ban újították meg. A református templom 1854-ben épült. Ide tartozik Dobogó puszta is. Postája van, távirója és vasúti állomása Léva."^[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

A háború után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették. 1947-ben és 1948-ban magyarországi szlovákok települtek a községbe.

Népessége

1880-ban 1260 lakosából 1170 magyar és 39 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1251 lakosából 1218 magyar és 33 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 1323-an lakják, ebből 1303 magyar és 17 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 1279 lakosából 1255 magyar és 24 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1295-en lakják, ebből 1222 magyar és 56 csehszlovák.

1930-ban 1392 lakosából 1181 magyar és 186 csehszlovák volt.

1941-ben 1332 lakosából 1311 magyar és 17 szlovák.

1991-ben 948-an lakják, ebből 506 magyar és 434 szlovák.

2001-ben 897 lakosából 481 szlovák és 410 magyar volt.

2011-ben 973 lakosából 590 szlovák és 360 magyar volt.

2021-ben 980 lakosából 657 (+11) szlovák, 240 (+29) magyar, 1 (+4) cigány, 4 (+2) egyéb és 78 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

• Itt született Kmoskó Béla (1872-1957) lévai ügyvéd
• Itt hunyt el 1911-ben Czobor Vilmos plébános, költő.

Látnivalói

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 15. század végén épült kora gótikus stílusban. 1570-ben reneszánsz, majd 1770-ben barokk stílusban építették át.
• Református temploma 1785-ben, tornya 1802-ben épült.
• Kápolnája 19. századi.

Testvérvárosai

• Gyömrő, Magyarország
• Maglód, Magyarország
• Sajóvámos, Magyarország (2011)^[6]

Jegyzetek

Források

• Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 187-188.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosladány témájú médiaállományokat.

• E-obce.sk
• ^{[[https://web.archive.org/web/*/http://www.sprievodcaslovenskom.sk/?make=mapa&id=4004&obec=1193&pl=obcesk halott link}] Községinfó]^{[halott link]}
• Vámosladány Szlovákia térképén
• A község régió honlapján

Nagyítás

Vámosladány a Siklós kilátóról