Phenjan

Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros, valamint a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Phenjan (P'yŏngyang)
Óramutató járásnak megfelelően bal fentről: a város látképe a Tedong (Taedong) folyóval, a Dzsucse (Juche)-torony, Diadalív, Tongmjong (Tongmyŏng) király sírja, Puhung (Puhŭng) állomás a phenjan (p'yŏngyang)i metró vonalán, Egyesítés Diadalíve és Kumszuszan (Kŭmsusan) Nap Palotája
Becenév: a forradalom fővárosa (혁명의 수도)[1] Korea szíve (조선의 심장)[2]
Helyi elnevezés
Hangul	평양직할시
Handzsa	平壤直轄市
Átdolgozott átírás	P'yŏngyang chikhalsi
Magyaros átírás	Phjongjang csikhalsi
Közigazgatás
Ország	Észak-Korea
Megye	2
Rang	közvetlenül irányított város
Kerületei	18
Népi tanácselnök	Csha Hirim (Ch'a Hŭi-rim)
Felelős párttitkár	Kim Jonghvan (Kim Yong-hwan)
Népesség
Teljes népesség	2 863 000 fő (2015)[3]
Népsűrűség	2272,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	27 m
Terület	1260 km²
Időzóna	Koreai idő, UTC+9:00
é. sz. 39° 01′ 00″, k. h. 125° 44′ 51″39.016666666667, 125.747539.016667°N 125.747500°EKoordináták: é. sz. 39° 01′ 00″, k. h. 125° 44′ 51″39.016666666667, 125.747539.016667°N 125.747500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Phenjan (P'yŏngyang) témájú médiaállományokat.

Phenjan (kiejtése magyar beszédben: [phenjan], nem pedig *[fenjan])^[4][5] vagy a koreai neve után Phjongjang^[6] (hangul: 평양, handzsa: 平壤, RR: Pyeongyang^?) a tengerszint felett csupán 27 méterrel fekvő település a Tedong (Taedong) folyó partján, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, azaz Észak-Korea fővárosa.

Mondák nyomán a Tangun (Dangun) király által alapított Aszadal (Asadal) nevű településsel azonosítják. A város egykoron a koreai kereszténység fellegvára volt, ma azonban a többnyire ateista Észak-Korea legnagyobb városa. A koreai háború utáni újjáépítés óta a város látképét egy nagyon különleges stílus, a szocialista realizmus és a hagyományos koreai stílus keveredése határozza meg. Közigazgatási rendszere 19 körzetre osztja: 18 kerületre, és egy megyére. A 2011-es közigazgatási reformok óta a város területe csupán kétharmada az eredetinek.^[7]

A városban összesen öt vallási építmény található: négy keresztény templom (egy katolikus, kettő protestáns, egy görögkeleti), illetve egy mecset.^[8] Lélekszáma 2,8 millió fő,^[9] és habár sokáig éttermei csak a koreai konyhát képviselték, a közelmúltban számos külföldi stílusú létesítmény is nyílt a városban, mint például kínai,^[10] olasz^[11] és japán éttermek.^[12]

Tömegközlekedésének gerince a phenjan (p'yŏngyang)i metró, amely 1973-as megnyitásával a Koreai-félsziget első földalatti vasútja.^[13]

Megnevezései

Neve szó szerint síkságot, sík földterületet jelent, eredeti kiejtése Puruna (부루나) volt. Történelmi nevei közé tartozik Rjugjong (류경; 柳京, Ryugyŏng), melynek jelentése „a füzek fővárosa”, fűzfái a költészetben is megjelentek. A 21. században is számos épület viseli ezt a régi nevet, közülük a legismertebb a Rjugjong Hotel (Ryugyŏng Hotel). Egy ideig a neve Szogjong (서경; 西京, Sŏgyŏng), tehát „nyugati főváros” volt, habár csupán tartományi székhely szerepét töltötte be.^[14]

Az 1910-től 1945-ig tartó japán megszállás ideje alatt a város kínai írásjegyeinek japán olvasata, Heidzsó (Heijō) volt a város megnevezése. A város beceneve a 20. század elejétől „Korea Jeruzsáleme” lett, mivel a koreai kereszténység központjává vált. Ez egészen 1948-ig, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásáig tartott.^[15]

Kim Ir Szen (Kim Il-sung) 1994-es halála után Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il) néhány tanácsadója felvetette az ötletet, miszerint Phenjant (P'yŏngyangot) Kim Ir Szen (Kim Il-sung)-városra (김일성시; 金日成市) illene átnevezni, azonban mások szerint a déli fővárost, Szöul (Seoul)t kellett volna ezen a néven hívni (ahogy a dél-vietnámi fővárosból, Saigonból Ho Si Minh-város lett), Phenjan (P'yŏngyang) pedig a Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il)-város (김정일시; 金正日市) nevet kapta volna. Végül elvetették a javaslatot.^[16]

A magyar Phenjan névalak az orosz Пхеньян átírása, kiejtése is helytelenül lett fenjan az első két betű rossz olvasásából.^[4]

Földrajza

Phenjan (P'yŏngyang) az ország nyugati-középső részén helyezkedik el, egy síkságon, amely kb. 50 km-re található a Koreai-öböltől, a Sárga-tenger egyik ágától. A Tedong (Taedong) folyó délnyugati irányba haladva szeli ketté a várost. A Phenjan (P'yŏngyang)-síkság, ahol a város található, egyike a Koreai-félsziget legnagyobb síkságainak (a másik a Cserjong (Chaeryŏng)-síkság), amelyek megközelítőleg azonos méretűek, 500 négyzetkilométeresek.^[17]

A Tedong (Taedong) phenjan (p'yŏngyang)i szakaszán három sziget található: Turuszom (두루섬; „széles sziget”, Turusŏm), Janggakto (양각도; 羊角島, Yanggakdo) és Rungnado (릉라도; 綾羅島, Rŭngrado).

Éghajlata

A város éghajlata nedves kontinentális, télen Szibéria felől fújó hideg, száraz szelek a jellemzőek, amelyek a teleket különösen hideggé teszik, és novembertől a következő év márciusáig tartó fagyot is eredményezhetnek, bár január kivételével a nappali átlaghőmérséklet minden hónapban valamivel fagypont felett alakul. A tél általában sokkal szárazabb, mint a nyár, a havazás átlagosan 37 napig tart.

A száraz, hideg tél és a nyirkos, meleg nyár közti átmenet április 22-e, az őszi „váltás” október 16-a környékén történik. A város egyik jellegzetessége a tavaszi hőmérséklet-ingadozás: nappal magas a hőmérséklet, éjszaka pedig alacsony. Ebben az évszakban a város átlaghőmérséklete mégis magasabb, mint az azonos szélességi fokon fekvő keleti- és nyugati-parti településeké. Nyáron, június és szeptember között az átlagos napi hőmérséklet gyakran meghaladja a 20 °C-ot.^[18]

A városban a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet –30,2 °C volt (1949), a legmagasabb pedig 37,2 °C (1939).^[18]

Phenjan (P'yŏngyang) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	11,0	15,9	22,5	29,3	35,2	37,1	37,2	36,7	34,6	28,9	23,2	14,3	37,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−0,8	2,4	8,9	17,1	22,6	26,7	28,6	28,9	24,7	18,2	9,4	1,7	15,8
Átlaghőmérséklet (°C)	−5,8	−2,7	3,6	11,0	16,8	21,6	24,7	24,7	19,5	12,5	4,6	−2,8	10,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−10,7	−7,8	−1,8	4,9	10,9	16,5	20,7	20,5	14,3	6,7	−0,3	−7,2	5,6
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−28,5	−23,4	−18,8	−4,5	1,4	7,0	12,3	12,3	2,7	−6,6	−19,9	−30,2	−30,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)	12	11	24	50	72	90	275	212	100	40	35	16	937
Átl. páratartalom (%)	70	66	63	61	66	72	82	81	77	73	72	71	71
Havi napsütéses órák száma	184	197	231	237	263	229	181	204	222	214	165	165	2492
Forrás: World Meteorological Organization,[19] Deutscher Wetterdienst[20][21]

Történelme

Phenjan (P'yŏngyang) területe már a Cshulmun (Ch'ulmun)- és Mumun-korszakokban (i. e. 8000 – i. sz. 300) is lakott volt, amelyet az 1950-es években feltárt ősi települések maradványai is bizonyítanak.^[22] Elődjét a legenda szerint i. e. 2333-ban alapította Vanggomszong (왕검성; 王儉城, Wanggeomseong) néven Tangun (Dangun), a koreai államalapító. Az észak-koreai hagyományok Aszadal (Asadal)lal (아사달; 阿斯達), Kodzsoszon (Kojosŏn) hajdani fővárosával azonosítják.^[23]

Valószínű, hogy a város területe később Üman Csoszon (Wiman Chosŏn)hoz, egy rövid életű államhoz tartozott. A Han-dinasztia uralkodója, Han Vu-ti (Han Wu-ti) Phenjan (P'yŏngyang) egyik mai kerülete, a Rangnang-kujok (Rangnang-kuyŏk) területén parancsnokságok felépítését rendelte el, melyek központja a Lölang (Lelang) (樂浪; koreai olvasatban: Rangnang) nevet kapta. Számos régészeti lelet a későbbi, Keleti Han (i. sz. 25–220) korból arra enged következtetni, hogy a Han-csapatok fosztogattak a környéken később.

A három királyság korszakában megalakult Rangnang (락랑국; 樂浪國) 313-ig tartott ki, ekkor Kogurjo (Koguryŏ) bekebelezte.

427-ben Kogurjo (Koguryŏ) fővárosa, 668-ban a kínai Tang-dinasztia keleti protektorátusának székhelye lett, amely nyolc évvel később, 676-ban Silla uralma alá került.

Csoszon (Chosŏn) idején Phjongan (P'yŏngan) tartomány székhelye volt.

Az Imdzsin (Imjin) háború idején Phenjan (P'yŏngyang) a japán csapatok kezére került, egészen annak 1593-as visszafoglalásáig.^[24] A kései 17. században átmenetileg mandzsuk megszállása alatt állt, amíg a koreaiak békeszerződést nem kötöttek velük. A 16. században a kereszténység hatása elérte Koreát. Phenjan (P'yŏngyang) a kereszténység koreai terjeszkedésének fellegvára lett, és 1880-ra több mint 100 templom épült itt. Ekkortájt már több protestáns hittérítővel rendelkezett, mint akármelyik ázsiai város.^[24]

1890-ben a város lélekszáma 40 ezer volt.^[25] 1894-ben, az első kínai–japán háború idején itt ütköztek meg a küzdő felek, amely a város részleges elpusztulásához és elnéptelenedéséhez vezetett. 1896-ban kettéválasztották Phjongan (P'yŏngan) tartományt, ekkortól a város Dél-Phjongan (P'yŏngan) székhelye lett.

1910-től, a gyarmati időszakban a város neve Heidzsó lett. 1931 júliusában, a Vanpaosan (Wanpaoshan)-incidens következtében kínai-ellenes tüntetések zajlottak a városban, többnyire a korabeli sajtó túlzásai miatt.^[26]

1938-ra népessége meghaladta a 235 ezer főt.^[25]

1948 szeptemberében kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (Észak-Korea), melynek fővárosa lett. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háború során a város jelentős része megsemmisült. Észak-koreai kutatók szerint 428 ezer bombát dobtak a városra. A bombák száma több volt, mint a város akkori lakosságáé.^[27] 1953 után szovjet támogatással újjáépítették, épületeinek jelentős része ma is a szocializmus stílusjegyeit viseli.

Közigazgatása

Phenjan (P'yŏngyang) 18 kerületből (kujok (kuyŏk)) és 2 megyéből (kun (kun)) áll.

Tedonggang-kujok (Taedonggang-kuyŏk) (대동강구역; 大同江區域) Teszong-kujok (Taesŏng-kuyŏk) (대성구역; 大聖區域) Tongdevon-kujok (Tongdaewŏn-kuyŏk) (동대원구역; 東大院區域) Rangnang-kujok (Rangnang-kuyŏk) (락랑구역; 樂浪區域) Rjokpho-kujok (Ryŏkp'o-kuyŏk) (력포구역; 力浦區域) Rjongszong-kujok (Ryongsŏng-kuyŏk) (룡성구역; 龍成區域) Mangjongde-kujok (Mangyŏngdae-kuyŏk) (만경대구역; 萬景臺區域) Moranbong-kujok (Moranbong-kuyŏk) (모란봉구역; 牡丹峰區域) Pothonggang-kujok (Pot'onggang-kuyŏk) (보통강구역; 普通江區域) Szadong-kujok (Sadong-kuyŏk) (사동구역; 寺洞區域)

Szoszong-kujok (Sŏsŏng-kuyŏk) (서성구역; 西城區域) Szamszok-kujok (Samsŏk-kuyŏk) (삼석구역; 三石區域) Szongjo-kujok (Sŏngyo-kuyŏk) (선교구역; 船橋區域) Szunan-kujok (Sunan-kuyŏk) (순안구역; 順安區域) Undzsong-kujok (Ŭnjŏng-kuyŏk) (은정구역; 恩情區域) Csung-kujok (Chung-kuyŏk) (중구역; 中區域) Phjongcshon-kujok (P'yŏngch'ŏn-kuyŏk) (평천구역; 平川區域) Hjongdzseszan-kujok (Hyŏngjesan-kuyŏk) (형제산구역; 兄弟山區域) Kangdong megye (강동군; 江東郡) Kangnam (강남군; 江南郡)

2010-ben nagyszabású közigazgatási reformok következményeképp a város egyharmadát Észak-Hvanghe (Hwanghae) tartományhoz csatolták. A leválasztott, korábban Phenjan (P'yŏngyang) fennhatósága alá tartozó területek:^[7]

• Kangnam (강남군; 江南郡)
• Csunghva (Chunghwa) (중화군; 中和郡)
• Szangvon (Sangwŏn) (상원군; 祥原郡)
• Szungho-kujok (Sŭngho-kuyŏk) (승호구역; 勝湖區域)

2011-ben azonban Kangnam ismét a város része lett, mivel mezőgazdasági hatékonysága stabilizálni tudta Phenjan (P'yŏngyang) élelmiszer-ellátását.^[28]

Vallási élete

A város Korea vallási központjának számított a kommunista hatalomátvételig, a koreai háború pusztításainak azonban majdnem minden észak-koreai templom áldozatul esett.^[29]

Kivételt képez a Cshilgol (Ch'ilgol) Templom (칠골교회; 칠골敎會), amely 1899-ben épült, és amelyet 1989-ben újítottak fel. 1988-ban felépült a Pongszu (Bongsu) Templom (봉수교회; 鳳岫敎會) és a Csangcshung Katedrális (Changch'ung Katedrális) (장충성당; 長忠聖堂), amely a katolikusok észak-koreai székhelyeként szolgál.

Ezeken kívül még két vallási épület található az észak-koreai fővárosban: a 2006-ban épült Életadó Szentháromság ortodox templom, vagy koreai nevén Csongbek (Chŏngbaek) Templom (정백사원; 貞栢寺院)^[30][31] és a 2013-ban Irán támogatásával az iráni nagykövetség udvarában megépült Ar-Rahmán Mecset.^[32]

A Phenjani főegyházmegyét 1927. március 17-én szervezték meg, akkor még „Hpyeng-yang Apostoli Prefektúrája” néven.^[33] 1944. március 24-én a város apostoli vikáriusa Hong Rjongho (Hong Ryong-ho) lett. 1962. március 10-én a Szentszék püspöki rangra terjesztette fel, azonban valószínű, hogy azóta bebörtönözték és meghalt. A Vatikán hivatalosan csak 2013 júniusában távolította el posztjáról, azóta a Phenjani egyházmegye élén nincs senki, a körzettel adódó esetleges teendőket a Szöuli főegyházmegye érseke látja el.^[34]

Az észak-koreai alkotmány ugyan kiáll a vallásszabadság mellett, ugyanakkor számos nemzetközi szervezet, mint pl. az Open Doors szerint Észak-Koreában elnyomják a hívőket. 2016 decemberében azonban már megjelentek a karácsonyi díszek, így például a feldíszített karácsonyfa is.^[35]

Gazdasága

Phenjan (P'yŏngyang) Észak-Korea ipari központja.^[24] A szén-, vas- és mészkőkészleteknek köszönhetően elsőként épült újjá a koreai háború pusztításai után. A könnyű- és nehézipar egyaránt jelen van a városban, és párhuzamosan fejlődtek.

A nehézipari tevékenységek, mint például a cement-, kerámia-, lőfegyver- és lőszergyártás az ipar magja. A phenjan (p'yŏngyang)i könnyűipar képviselői közé tartoznak többek közt a textil-, lábbeli-, és élelmiszergyártó üzemek.

Megemlítendők továbbá a város határában termesztett gabonafélék, mint például a rizs, a kukorica és a szójabab. A főváros célja a teljes önellátás biztosítása húsból; a város külső kerületein lévő farmokon sertéseket, csirkéket és egyéb haszonállatokat tartanak.^[24]

A város évtizedek óta áramkimaradásokkal küzd.^[36] A probléma orvosolására építettek Hicshon (Hŭich'ŏn)ban erőműveket, Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il) parancsára. Az építkezés második fázisa 2013 januárjában kezdődött a Cshongcshon (Ch'ŏngch'ŏn) folyón. Az első két erőmű legfeljebb 300 MW-ot tud előállítani.^[36]

Phenjan (P'yŏngyang) Észak-Korea számos nagy bevásárlóközpontjának ad otthont, közülük néhány:

• Pothonggang (Pot'onggang) Áruház (보통강백화점; 普通江百貨店)
• Phenjan (P'yŏngyang)i 1. sz. Áruház (평양시제1백화점; 平壤市第一百貨店)
• Phenjan (P'yŏngyang)i 2. sz. Áruház (평양시제2백화점; 平壤市第二百貨店)
• Kvangbok (Kwangbok) Áruház (광복백화점; 光復百貨店)
• Ragvon (Rakwŏn) Áruház (락원백화점; 樂園百貨店)
• Phenjan (P'yŏngyang) vasútállomás áruháza (평양역백화점; 平壤驛百貨店)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Gyermekek Áruháza (평양아동백화점; 平壤兒童百貨店).^[37]

A város Hvanggumbol (황금벌; 黃金벌, Hwanggŭmbŏl) boltokkal is rendelkezik, ami egy állami tulajdonú áruházlánc, és az a célja, hogy visszaszorítsa a feketepiacot úgy, hogy azok árainál olcsóbban árusít termékeket. Ez az áruházlánc kifejezetten abból a célból jött létre, hogy az állampolgárok pénzét az állam gazdaságában keringethesse, és az államhatalom fenn tudja tartani az ellenőrzést az ország egyre növekvő piaca felett.^[38]

Városkép

A régi Phenjan (P'yŏngyang)ból a koreai háború pusztításai során nem sok maradt meg. A háború után szovjet támogatással, Kim Ir Szen (Kim Il-sung) elképzelései szerint építették újjá. Célja az volt, hogy egy erős főváros látképe fokozza az észak-koreaiak elkötelezettségét és önbecsülését a háború utáni időkben. A végeredmény: széles sugárutak, monumentális középületek, mozaikok és díszes mennyezetek.^[17]

Phenjan (P'yŏngyang) kerületekre (구역; kujok (kuyŏk)), azon belül lakótelepekre, szomszédságokra (동; tong (dong)) osztható. Ezek a szomszédságok 5–6 ezer embernek adnak otthont. Számos lakosa toronyházakban lakik. Kim Ir Szen (Kim Il-sung) egyik célja volt, hogy korlátozza a város lakosságát, ezáltal az csendes és tágas lett, egyáltalán nem olyan, mint Kelet-Ázsia nagyvárosai.^[17]

A város épületei három részre oszthatóak: emlékművek, hagyományos koreai épületek, illetve toronyházak.^[39] Észak-Korea legismertebb látványosságai nagyrészt emlékművek, mint például a Dzsucse (Juche) torony, a phenjan (p'yŏngyang)i diadalív, vagy a manszude (mansudae)i bronzszobrok. Az első közülük egy 170 méter magas gránitoszlop, amely a dzsucse (juche) ideológia szimbóluma. 1982-re készült el, és 25 550 gránittömbből áll – ennyi napot élt meg Kim Ir Szen (Kim Il-sung) 1912 és 1982 között.^[39] A város kétségtelenül legismertebb épülete a Rjugjong Hotel (Ryugyŏng Hotel),^[39] amely szintek számát tekintve a hetedik legmagasabb épület a világon, magasságát tekintve pedig harmadik, bár még nem nyitott meg.^[40][41]

A város látképét toronyházak uralják. A kormány 2011-ben tömeges építkezési programot indított, mely során 100 ezer új lakást építettek meg. A Cshangdzson (Ch'angjŏn) utcai lakáskomplexum is ebből a célból épült, miután Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il), az ország egykori vezetője „szánalmasnak” nevezte az utca akkori látképét.^[42] Folyamatos felújítás és építkezés alatt állnak a város lakóépületei, ugyanakkor a szigetelésük gyakran hiányos, ritka, hogy felvonó, illetve a központi fűtésrendszer legyen bennük.^[43]

Kim Dzsongun (Kim Jŏng-ŭn) folytatja apja munkáját, kormányzása alatt megépült a színes épületekből álló Mire (Mirae) Tudósok utcája (미래, 未來; Mire (Mirae) = „Jövő”), amelyet 2015 novemberében adtak át.^[44]

2016. április 3-án a Kumszuszan (Kŭmsusan) Nap Palotája és a Rjonghung (Ryonghŭng) kereszteződés között megkezdődött a korszerű, hetvenemeletes épületekből álló Rjomjong (Ryŏmyŏng) utca (려명, 黎明; Rjomjong (Ryŏmyŏng) = „Pirkadat”) építése.^[45] A hatalmas, éjszakánként neonfényben úszó épületekből álló új városrészt,^[46] amelynek építésében a Koreai Néphadsereg katonái is részt vettek^[47] 2017. április 14-én adták át.^[48][49][50] 2017. április 19-én megkezdődött a beköltözés az újonnan átadott városrészbe, túlnyomórészben a Kim Ir Szen (Kim Il-sung) Egyetem tanárai, oktatói lettek az első lakók.^[51]

Látnivalók

A város legnagyobb látványosságai közé tartoznak:

• Kumszuszan (Kŭmsusan) Nap Palotája (금수산태양궁전; 錦繡山太陽宮殿)
• Phenjan (P'yŏngyang)i diadalív (개선문; 凱旋門) – Párizs diadalíve alapján készült, de magasabb nála.
• Kim Ir Szen (Kim Il-sung) mangjongde (mangyŏngdae)i szülőháza, avagy koreai hivatalos nevén Mangjongde (Mangyŏngdae)i Forradalomtörténeti Ösvény (만경대혁명사적지; 萬景臺革命史迹地) a város peremkerületében
• Dzsucse (Juche) torony (주체사상탑; 主體思想塔)
• Rungnado (Rŭngrado) Május Elseje Stadion (릉라도5월1일경기장; 綾羅島五月一日競技場)
• Kim Ir Szen (Kim Il-sung) Stadion (김일성경기장; 金日成競技場)
• Manszude (Mansudae) Nagyemlékmű (만수대대기념비; 萬壽臺大紀念碑)
• A Koreai Forradalom Múzeuma (조선혁명박물관; 朝鮮革命博物館)
• Kim Ir Szen (Kim Il-sung) tér (김일성광장; 金日成廣場)
• Janggakto (Yanggakto) Nemzetközi Hotel (양각도국제려관; 羊角島國際旅館)
• Egyesítés Diadalíve (조국통일3대헌장기념탑; 祖國統一三大憲章記念塔)

Kultúra

A városban számos színház található, ezek közül a leghíresebbek:^[55]

• Népszínház (인민극장; 人民劇場)
• Manszude (Mansudae) Művészeti Színház (만수대예술극장; 萬壽臺藝術劇場)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Nagyszínház (평양대극장; 平壤大劇場)
• Kelet-phenjan (p'yŏngyang)i Nagyszínház (동평양대극장; 東平壤大劇場)
• Nemzeti Drámaszínház (국립연극극장; 國立演劇劇場)
• Moranbong Színház (모란봉극장; 牡丹峯劇場)

Emellett a város számos szabadidős helyszínnek ad otthont:^[55]

• Phenjan (P'yŏngyang)i Cirkusz (평양교예극장; 平壤巧藝劇場)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Görkorcsolyapálya (로라스케트장; -場)
• Április 25. Kultúrotthon (4. 25문화회관; 四二十五文化會館)
• Fiatalság Központi Otthona (청년중앙회관; 靑年中央會館)
• Nagy Népi Tudás Háza (인민대학습당; 人民大學習堂)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Nemzetközi Mozgóképotthon (평양국제영화회관; 平壤國際映畵會館)^[56]
• Keszon (Kaesŏn) Vidámpark (개선청년공원; 凱旋青年公園)^[57]
• Népi Kultúrpalota (인민문화궁전; 人民文化宮殿)^[58]

Gasztronómia

Lásd még: koreai konyhaművészet

Mivel a város Phjongan (P'yŏngan) tartomány székhelye volt 1946-ig,^[59] kulináris téren hagyományai azonosak a tartomány jellegzetességeivel. A leghíresebb étele a rengmjon (raengmyŏn), amely hideg húslevesben tálalt főtt hajdinatészta, tongcshimi (dongchimi)vel és japán körtével a tetején. Fogyasztják a másnaposság ellenszereként is.^[60]

A város híres még pisztrángleveséről, amely a Tedong (Taedong) folyóban honos pisztrángból készül, sóval és feketeborssal.^[61] Szintén helyi specialitás a phenjan (p'yŏngyang)i módon készített onban, amely frissen főzött rizs, tetején szeletelt gombával, csirkehússal és pindettok (bindaetteok)kal (mungóbabból és zöldségekből készült palacsintával).^[60]

A város leghíresebb éttermei közé tartozik az Ongnjugvan (Okryugwan) és a Cshongnjugvan (Ch'ŏngryugwan).^[62]

2017 elején megnyílt a Takahasi szusibár, amelyet Fudzsimotó Kendzsi, Kim Dzsongil (Kim Jŏng-il) hajdani szakácsa üzemeltet.^[12]

Oktatás

Az 1945-ös felszabadulás előtt a városnak nem volt egyeteme, csupán két nagyobb felsőoktatási intézmény működött: a Phenjan (P'yŏngyang)i Tanárképző Iskola és a Phenjan (P'yŏngyang)i Orvostudományi Főiskola. Emellett három általános és középiskola, illetve egy-két szakiskola üzemelt a városban.^[63]

1946-ban megalapították a Kim Ir Szen (Kim Il Sung) Egyetemet, és emellett számos kisebb oktatási intézményt. 1956-ban számos új általános iskola, 1958-ban pedig több új középiskola létesült.^[63]

A fejlesztéseknek köszönhetően Phenjan (P'yŏngyang) a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legnagyobb oktatási központjává vált. Napjainkban itt találhatók a legrangosabb észak-koreai egyetemek, amelyekre a legnehezebb bejutni az országban. Javarészt magas rangú párttagok gyermekei tanulnak a fővárosban.^[63]

Nemzeti szinten a leghíresebb és legnagyobb a Kim Ir Szen (Kim Il Sung) Egyetem, de itt található többek közt:^[63]

• Kim Hjongdzsik (Kim Hyŏng-jik) Egyetem (김형직사범대학; 金亨稷師範大學)
• Kim Cshek (Kim Ch'aek) Ipari Egyetem (김책공업종합대학; 金策工業綜合大學)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Orvostudományi Egyetem (평양의학대학; 平壤醫學大學)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Építőipari Egyetem (평양건설건재대학; 平壤建設建材大學)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Zenei és Táncművészeti Egyetem (평양음악무용대학; 平壤音樂舞踊大學)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Színművészeti Egyetem (평양연극영화대학; 平壤演劇映畵大學)
• Han Dokszu (Han Dŏk-su) Könnyűipari Egyetem (한덕수평양경공업대학; 韓德銖平壤輕工業大學)
• Koreai Testnevelési Egyetem (조선체육대학; 朝鮮體育大學).

Infrastruktúra

Közlekedés

Phenjan (P'yŏngyang) az ország közlekedési gócpontja. Közutakkal, vasútvonalakkal és légifolyosókkal rendelkezik belföldi és külföldi úti célokra egyaránt. Innen indul autópálya Nampho (Namp'o), Vonszan (Wŏnsan), és Keszong (Kaesŏng) felé.^[24] Az ország legnagyobb vasútvonalai ide futnak be, a Phenjan (P'yŏngyang) vasútállomásra, ezek közül a legnagyobbak az északi Phjongi (P'yŏngŭi), az északkeleti Phjongna (P'yŏngra) és a déli Phjongbu (P'yŏngbu). Nemzetközi vasúti járatok is indulnak innen Peking (Beijing) (25 óra), Tantung (Dandong) (6 óra), illetve Moszkva (6 nap) felé. A város a Phjongna (P'yŏngra) vonal révén összeköttetésben áll a Transzszibériai vasútvonallal. Egy Vonszan (Wŏnsan)ba tartó gyorsvasút tervezés alatt áll.^[64]

Az állami tulajdonú Air Koryo nemzetközi járatokat indít a Szunan (Sunan)i nemzetközi repülőtérről az alábbi célállomásokra:^[65]

• Peking (Beijing) (Peking (Beijing)i nemzetközi repülőtér) – heti 5 járat
• Senjang (Shenyang) (Senjangi Taohszien (Shenyangi Taoxian) nemzetközi repülőtér) – heti 2 járat
• Vlagyivosztok (Vlagyivosztoki nemzetközi repülőtér) – heti 2 járat
• Kuala Lumpur (Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőtér) – heti 1 járat

2008 áprilisától az Air China rendszeresen indít járatokat a városba, ezeket a Covid19-pandémia miatt 2020 januárjában felfüggesztették.^[66]

Belföldi légi úticélok:

• Hamhung (Hamhŭng)
• Vonszan (Wŏnsan)
• Cshongdzsin (Ch'ŏngjin)
• Hjeszan (Hyesan)
• Szamdzsijon (Samjiyŏn)

A metró, a villamos- és a trolihálózat végzi a közösségi utasszállítás javát.^[24] 2015 júliusában a forgalmasabb utak mellett kerékpárutak épültek.^[67] A városban kevés a személygépjármű, ezért a gépkocsibirtoklás Észak-Koreában státuszszimbólumnak számít, a lakosság nagy része kerékpározik.^[68] Néhány közút állapota sem megfelelő.^[69]

Egészségügy

Az 1945-ös felszabadulás előtt a városban alig négy kórház üzemelt, napjainkban azonban Phenjan (P'yŏngyang)ban számos kórház és rendelőintézet található. Ezek közül a legnagyobbak:

• Koreai Vöröskereszt Kórház (조선적십자종합병원; 朝鮮赤十字綜合病院)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Orvostudományi Egyetem Kórháza (평양의학대학병원; 平壤醫學大學病院)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Szülészet (평양산원; 平壤産院)
• Kim Man-ju (Kim Man-yu) Kórház (김만유병원; 金萬有病院)
• Phenjan (P'yŏngyang) Városi 1. sz. Népkórház (평양시제1인민병원; 平壤市第一人民病院)
• Phenjan (P'yŏngyang) Városi 2. sz. Népkórház (평양시제2인민병원; 平壤市第二人民病院)
• Phenjan (P'yŏngyang) Városi 3. sz. Népkórház (평양시제3인민병원; 平壤市第三人民病院)
• Korjo (Koryŏ) Orvostudományi Kórház (고려의학종합병원; 高麗醫學綜合病院)
• Kugang Kórház (구강종합병원; 口腔綜合病院)

Ezenfelül minden körzetnek, megyének van saját rendelőintézete is.^[63]

Turizmus

A turisták kizárólag államilag kirendelt kísérők jelenlétében nézhetnek várost Phenjan (P'yŏngyang)ban. Ezek a kísérők az idegen nyelvek java részén beszélnek, így magyarul is.^[70] A városba látogatás megvalósulhat állami, vagy magántulajdonú (Koryo Tours, Uri Tours, Young Pioneer Tours) utazási irodán keresztül is.^[71][72]

Sport

Az észak-koreai propaganda nagy hangsúlyt fektet a rendszeres testmozgásra,^[73] ennek köszönhetően a város számos állami, sportért felelős szervezet székhelye. Ezek közül a legnagyobbak:

• Testnevelési Iránymutató Bizottság (체육지도위원회; 體育指導委員會)
• Csoportgimnasztika Társulat (집단체조창작단; 集團體操創作團)
• Testneveléstudományi Kutatóintézet (체육과학연구소; 體育科學硏究所)

Továbbá itt találhatók Észak-Korea legnagyobb sportlétesítményei, ezek közül a legfontosabbak:

• Kim Ir Szen (Kim Il-sung) Stadion (김일성경기장; 金日成競技場)
• Május Elseje Stadion (5월1일경기장; 五月一日競技場)
• Janggakto (Yanggakdo) Labdarúgóstadion (양각도축구경기장; 羊角島蹴球競技場)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Sportház (평양체육관; 平壤體育館)
• Phenjan (P'yŏngyang)i Műjégpálya (평양빙상장; 平壤氷上場)
• Szoszan (Sŏsan) Labdarúgóstadion (서산축구경기장; 西山蹴球競技場).^[63]
• Meari Lőtér (메아리사격관; 메아리射擊館)
• Mirim Lovaglóklub (미림승마구락부; 美林乘馬俱樂部)

Híres szülöttei

• William D. Reynolds amerikai hittérítő (1867–1951)
• Hong Rjongho (Hong Ryong-ho) észak-koreai püspök (1906–?)
• An Ikthe (Ahn Eak-tai) zeneszerző és karmester (1906–1965)
• George McCune nyelvész, író (1908–1948)
• Kim Ir Szen (Kim Il-sung) politikus (1912–1994)
• Hvang Dzsangjop (Hwang Jang-yŏp) politikus (1923–2010)
• Pak Tuik (Park Doo-ik) labdarúgó (1942–)
• Farkas Attila magyar labdarúgó (1978–)

Testvérvárosok

• Moszkva, Oroszország^[74]
• Katmandu, Nepál (2001 novembere óta)^[75]
• Jakarta, Indonézia^[76]

Panoráma

Jegyzetek

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Phenjan témájú kategóriát.