Riuszád
| Riuszád (Râu Sadului) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Riuszád |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 557275 |
| Körzethívószám | 0269 |
| SIRUTA-kód | 145391 |
| Népesség | |
| Népesség | 514 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Népsűrűség | 9,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 52 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 26″, k. h. 24° 03′ 41″45.624009, 24.0613245.624009°N 24.061320°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 26″, k. h. 24° 03′ 41″45.624009, 24.0613245.624009°N 24.061320°E | |
 | |
| Riuszád weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Riuszád (románul Râu Sadului) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a Szebeni-Hegyalja tájegységben, az azonos nevű község központja.
Fekvése
Szórt település 600–1250 méteres tengerszint feletti magasságban, a Csindrel-hegységben, Nagyszebentől 30 kilométerre délre. A központot a Beberani falurész alkotja. A patak mentén futó főutca és az abból leágazó mellékutak mentén helyezkedik el a falut alkotó többi házcsoport: Ciupari, Măilați, Fundul Râului, Sădurel, Dudaș, Gâtu Berbecului, Bătrâna és Rozdești.
Nevének eredete
Neve a Cód patak román nevéből való (román râu 'folyóvíz').
Története
Resináriak kirajzásával jött létre 1726 után.
1882-ig a patakon jelentős faúsztatás folyt. A 19. században lakói építkezési faszerkezeti elemekkel és gyümölccsel folytattak cserekereskedelmet.
A 14 386 kataszteri holdas, addig erdészetileg nem művelt vöröstorony–lotrui, a Lotru-hegységben fekvő erdőbirtok faanyagát a magyar állam 1907-ben, árverésen a Magyar-Olasz Erdőipar Rt.-nek adta el. A Riuszádtól délnyugatra fekvő Balindru völgyből három év alatt 26,3 km hosszú drótkötélpályát, a Nagytalmácstól három km-re fekvő fűrésztelepig 24 km keskeny nyomtávú vasutat, onnan pedig ipari vágányt építtettek a vöröstoronyi vasútig. Ezen az úton szállították el a hegység olykor háromszáz éves, kivágott fáit.[2]
Lakossága
- 1850-ben a község 665 lakosából 644 román és 21 roma; 538 ortodox és 97 görögkatolikus felekezetű volt.
- 2002-ben 636 lakosából 635 volt román és 624 ortodox.
- A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 571 fő volt, melynek 96,85-a román.[3] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 95,8%-a ortodox és 1,05%-a a Keresztyén Testvérgyülekezethez tartozik.[4]
Gazdasága
- Faluturizmus.
Híres emberek
- Itt születtek Sava Săvoiu–Popovici (1818–1906) pap, festő, szobrász és Victor Iliu(wd) (1912–1968) filmrendező.[5]
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Fekete Zoltán: Tanulmányút Nagyszeben környékén. Erdészeti Lapok 1912. X. 15. 814–834. o.
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ Personalități în Râul Sadului. memoria-locului.ro (Hozzáférés: 2017. december 6.) arch
Források
- Cornel Irimie – Nicolae Dunăre – Paul Petrescu (Coord.): Mărginenii Sibiului. București, 1985
Kapcsolódó szócikkek
Sablon:Szeben megye települései
Szeben megye települései  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
