Szárnyék

A szárnyék a magyar népi építészetben és a hagyományos állattartásban vesszőből font vagy nádból korcolt, újabban deszkából összeállított nyitott építmény, tulajdonképpen fedetlen fennálló falazat, amely a legelőn tartózkodó állatok számára nyújt védelmet a szél ellen.

Terminológia

A szárny szóból képzett szárnyék kifejezés csupán 1838 óta adatolható, azt megelőzően használt elnevezése ismeretlen. A Tiszántúlon karám néven ismerik, de ez nem azonos a néprajzi szakirodalomban karámnak nevezett építménnyel.

Tipológia

A szárnyék falazata többnyire korcolással merevített, tenyérnyi vastag nádfal, ritkábban vesszőfonat, a 19. század végétől egyre gyakrabban deszka. A hosszanti falelemet (derék) és az abból kiágazó szárnyakat 30–50 centiméternyi mélyen a földbe süllyesztik (népi terminussal ültetik) és az előzőleg levert karókhoz vagy gerendákhoz erősítik úgy, hogy végleges magasságuk elérje a 2,5–3,5 métert. A szárnyékfalak hosszát mindig a legeltetett állatállomány határozza meg, de a derék ritkán rövidebb 20–30 méternél. Nagyobb testi erejű lábasjószág (szarvasmarha, ló) esetén a nádfal mentén mély árkot is kiképeznek vagy eleve magasabb földhányásra ültetik a szárnyékot, hogy a jószág ki ne dönthesse a nád- vagy vesszőfalat.

A szárnyék nyitott építmény, vagyis nem egy bizonyos területet zár közre. Felállításával a pásztorok célja nem az állatállomány egyben tartása, hanem a szélárnyék biztosítása. A szárnyékot úgy alakítják ki félkör, kétágú V, háromágú T, Y vagy ötágú kettős Y alakzatban, hogy a széljárás megfordulásával valamely oldala vagy szárnya továbbra is menedéket biztosítson az erős szél, esetenként a vihar elől. A tejhaszonvételre specializálódott hortobágyi juhászok gyakran a szárnyék ágai között helyezték el a dorongfából összerótt esztrengát is. Ritkán egyszerű pásztorkunyhók is állnak a szárnyék közelében.

Elterjedés

A szárnyékszerű pásztorépítmények a legtöbb, extenzív állattartással foglalkozó kultúrában ismertek, elemi gondolat hívta életre őket. Hasonló enyhelyek ismertek a közép-ázsiai nomád népeknél, és a magyar hagyományos kultúrában is ősi teleltető építmény. A 19. századtól került ki a nyári legelőkre, de használata az Alföld nagyállattartó pusztáira (Kiskunság, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy, Nagykunság) és közvetlen környezetükre (Jászság, Bánát, Dráva mente) korlátozódott.

Források

  • Györffy István, Gazdálkodás, in: A magyarság néprajza, II. köt., Budapest, Egyetemi ny., 1933, 143.
  • Szabadfalvi József, Szárnyék, in: Magyar néprajzi lexikon, IV. köt., Budapest, Akadémiai, 1981, 562–563.
  • Építmények a juhok részére, in: Magyar néprajz II.: Gazdálkodás, Budapest, Akadémiai, 2001, 723–724.
Sablon:Magyar népi építészet
  • m
  • v
  • sz
Magyar házvidékek
dél-dunántúli házvidék · északi vagy palóc házvidék · keleti vagy erdélyi házvidék · középmagyar vagy alföldi házvidék · nyugati vagy délnyugat-dunántúli házvidék · népi barokk · népi klasszicizmus
Lakóháztípusok
barlanglakás · veremház (putri) · kör alaprajzú épület · soros alaprajzú ház · nyújtott, soros alaprajzú ház · hosszúház · görbe ház · keresztszárnyas ház · keresztszínes ház · kerített ház · szárazbejárásos ház · lábasház
Falazat
rakott sárfal · gömbölyeges sárfal · vert fal · gyeptégla fal · vályogfal · favázas sárfal · boronafal · deszkafal · zsilipelt fal · gerendavázas fal · sövényfal · nádfal · kőfal · nyerstégla fal · téglafal · habarcs · vakolat · oromzat · torombakötéses oromzat
Födém
mestergerenda · középoszlop · padló · mennyezet · padlás · magtárpadlás
Tetőszerkezet
ágasfás tetőszerkezet · szelemenes tetőszerkezet · szarufás tetőszerkezet · székes tetőszerkezet · búsvitéz · herkelik · nyeregtető · kontyos tető · csonkakontyos tető · füstlyukas tető · vízvetős tető · üstökös tető · sátortető · bogárhátú tető
Héjazat
nádtető · lészás nádtető · szalmatető · zsúptető · fazsindely · dránica · palatető · cseréptető
Tüzelőberendezés, füstelvezetés
nyílt tűz · szikrafogó · katlan · kandalló · kemence · boglyakemence · kályha · takaréktűzhely · kémény · szabadkémény · kaminkémény · béreskohó
Alaprajz
egysejtű ház · kétosztatú ház · háromosztatú ház · szoba · pitvar · konyha · füstöskonyha · kamra · tisztaszoba · oldalház · ereszalj · tornác · gádor · ajtó · félajtó · kétszárnyú ajtó · kéttáblás ajtó · ablak · ablakrács · ablaktábla
Gazdasági épületek
enyhely · szárnyék · karám · esztrenga, kosár · akol · állás · pecó · cserény · vasaló · óltanya · kontyos kunyhó · esztenaház · kaszoj · kerekeskunyhó · szántalpas kunyhó · halászkunyhó · hodály · földól · disznóól · istálló · hídlás · baromfiól · galambdúc · méhes · kelence · csűr, pajta · verem · gabonásverem · gabonás (gabonáskas, életesház, hombár, szuszék) · szántalpas hombár · magtár · góré · sopa · abora · szénaszín · rakodó · polyvatartó · kandi · dohánypajta · aszalókemence · pálinkaégető kunyhó · nyárikonyha · pince · lyukpince · présház · kút · kopolya · gémeskút · árok · kerítés · garád · hágcsó · kapu · fedeles kapu · kiskapu
Középületek
iskola · községház · csőszház · mosóház · ispotály · szakállszárító · bolt · kocsma · beszálló · fogadó · csárda · híd · bürü · dobogó · pellengér
Szakrális épületek
templom · kápolna · harangláb · harangtorony, fatorony · kálvária · kőkereszt · plébániaház · paplak
Ipari épületek
olajütő · szárazmalom · szélmalom (bakos malom) · vízimalom (patakmalom, folyami malom, hajómalom) · fűrészmalom · kallómalom · lomozómalom · paprikamalom · kovácsolómalom · kovácsműhely
Díszítőművészet a népi építészetben
házfelirat · házjegy · festett famennyezet
Építőtevékenység
építőmunkás · kőműves · ács · bádogos · baráber · építőáldozat · meszelés · mázolás · pingálás · feketézés · homoklocsolás