Virágos
| Virágos | |
 | |
| A római katolikus templom Szent Rókus szobrával | |
| Közigazgatás | |
| Település | Villány |
| Városhoz csatolás | 1950 |
| Korábbi rangja | község |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 1,5 km |
| Elhelyezkedése | |
  Virágos Pozíció Magyarország térképén | |
 é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 18° 28′ 21″45.875555555556, 18.472545.875556°N 18.472500°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 18° 28′ 21″45.875555555556, 18.472545.875556°N 18.472500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Virágos témájú médiaállományokat. | |
Virágos (németül Blumenau vagy Wiraagisch) egykor önálló Baranya vármegyei község, 1950 óta Villány része.
Fekvése
Villánytól 1,5 kilométerre keletre, a Karasica-patak bal partján található, a Barcs–Villány-vasútvonal és a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal közös nyomvonala, a Villány–Mohács-vasútvonal és a várost délkeletről elkerülő 5701-es út által közrefogott területen. Villány központjával az 5705-ös út, déli szomszédjával, Magyarbóllyal(és azon keresztül Mohács térségével) az 5702-es út köti össze.
Története
A 14. században említették először a falut, lakói magyarok voltak. A török hódoltság alatt elnéptelenedett.
A 18. század közepén betelepült svábok újraalapították. Egyházilag az 1739-ben alapított Német Márok plébánia leányegyháza volt. 1748-ban már 21 német telepes család élt a faluban. Később további telepesek érkeztek Tolna evangélikus falvaiból az 1746–1754-es években.
Vályi András szerint „VIRÁGOS. Német falu Baranya Várm. a’ Bolyi Uradalomhoz tartozandó, lakosai katolikusok, fekszik Villányhoz 2/4 órányira; földgye két nyomásbéli, szép tiszta búzát, zabot, és kukoritzát terem, ’s 6–7 lábnyi hoszszaságú kendert, erdeje van, legelője kitsiny, kertyeikben teremni szokott fenyérrel tartyák marháikat.”[1]
Fényes Elek szerint „Virágos, német falu, Baranya vmegyében, 270 kathol., 10 evang. lak., burgonytermesztéssel. F. u. gr. Batthyáni Iván. Ut. p. Lapáncsa.”[2]
1896-ban 341, 1941-ben pedig már 409 lakója volt. Két zsidó család kivételével az összes lakos német és római katolikus volt. Az 1944-ben a II. világháborús cselekmények következtében 18 német család Németországba, nevezetesen Freisingba, Bajorországba menekült.
1950-ben Villányhoz csatolták.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- Virágos története (németül)
