Bolvásvölgy

Bolvásvölgy (Valea Bolvașnița)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Mehádia
Rang	falu
Községközpont	Mehádia
Irányítószám	327273
SIRUTA-kód	53318
Népesség
Népesség	545 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	280 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 56′ 46″, k. h. 22° 23′ 25″44.946022, 22.3901944.946022°N 22.390190°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 46″, k. h. 22° 23′ 25″44.946022, 22.3901944.946022°N 22.390190°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Bolvásvölgy (románul: Valea Bolvașnița) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Herkulesfürdőtől északra fekvő település.

Nevének eredete

Nevét a Bolvasnicza (Bolvás) patakról kapta, melynek völgyében fekszik.

Története

Bolvásvölgy nevét 1436-ban említette először oklevél Balvasticza néven, Zsigmond király adománylevelében.

1769-ben Bolvasnicza, 1808-ban Valliabolvasnicza, Bolvasniczaválea, Vallia Bolvasnicza, 1888-ban Valea-Bolvasnicza, 1913-ban Bolvásvölgy formában volt említve.

1436-ban Zsigmond király a csanádi káptalan által beiktatta Bolvasticza és más falvak (Hosszúmező, Alsó Kirva) birtokokba iktattatta be Balvasticzai Imre fiait: Jakabot és Mihályt, valamint a velük rokon Hosszúmezei Istvánt és Alsókirvai Demetert, Layo fiát.

Az 1690—1700 évi összeírás Balvasnicza falut a mehádiai vagy orsovai kerülethez tartozónak említette.

1769-ben a zsupanekí zászlóalj alakításakor e falut is a zsupanekí zászlóalj területéhez kapcsolták, 35 faluval együtt.

A határőrvidék eltörlése előtt az oláh bánsági határőrezred mehádiai századához tartozott.

1891-ben a Pallas Nagy Lexikona írta a településről:

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Orsovai járásához tartozott.

1910-ben 1303 lakosából 2 magyar, 1284 román volt. Ebből 1293 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek

• Görög keleti ortodox temploma - 1836-ban épült.

Jegyzetek

Források

• Pesty Frigyes: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. 2. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1878. 29–30. o.  
• A Pallas nagy lexikona
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.