Illyéd

Illyéd (Ilidia)
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Csiklófalu
Rang	falu
Községközpont	Csiklófalu
Irányítószám	327076
SIRUTA-kód	51966
Népesség
Népesség	374 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 5[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 58′ 15″, k. h. 21° 42′ 31″44.970805, 21.70847444.970805°N 21.708474°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 15″, k. h. 21° 42′ 31″44.970805, 21.70847444.970805°N 21.708474°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Illyéd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Illyéd (1899-ig Illadia, románul Ilidia) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Közigazgatásilag Csiklófaluhoz tartozik.

Fekvése

Oravicabányától 8 km-re délre fekszik.

Története

1223-ban, Elyad néven említi először oklevél.

Illyéd királyi uradalom központja volt, melyet II. András király Margit nevű húgának, II. Iszaakiosz bizánci császár özvegyének adott haszonélvezetre. 1223-ban ezt a pápa is megerősítette. 1248-ban Lőrinc erdélyi vajda adott itt ki oklevelet.

1312–1316-ban ispánság volt, melyhez hozzátartozott Mátételke, Pátrig és Oroszi (Rusztolc) is. 1334-ben egyházának papjai a pápai tizedjegyzék szerint 17 báni pápai tizedet fizettek. 1363-ban az illyédi vár várnagyai ide telepítették a kövesd(patak)i jobbágyokat is.

A településnek 1910-ben 2046, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott.^[2]

Illyéd vár

A közelében levő magaslaton levő várát a tatárjárás után építtette a Kán nembeli Lőrinc erdélyi vajda. 1308-ban a királyra szállt. Várnagyai:

• Henc fia János, 1323 után budai rektor
• Kartal nembeli Kartali Tamás 1319-ben
• Bor-Kalán nembeli Szeri Pósa 1325–1326

1429 és 1435 között a Német Lovagrendé volt. 1512-ben Báthory István nádor legyőzött itt egy török sereget. 1551-ben elfoglalta a török, sérüléseiből nem állították helyre. Azóta rom.^[3]

Nevezetességek

• 13–14. századi sziklafestmény a falutól keletre 2,5 kilométerre. A romániai műemlékek jegyzékében CS-I-m-B-10841 sorszámon szerepel.
• 13–14. századi erődtemplom és 11–14. századi temetkezési hely (CS-I-s-A-10842).
• „Sălişte” régészeti lelőhely a falu nyugati bejáratánál, 8–9. és 13–14. századi települések maradványaival (CS-I-s-B-10843).
• „Dealul Obliţa” régészeti lelőhely 13–15. századi körtemplommal és temetkezési hellyel (CS-I-s-A-10844).
• „Moara Gherghinii” régészeti lelőhely a felutól délnyugatra 1 kilométerre: 11–12. századi település és temetkezési hely, 8–9. századi település, 3–4. századi település, kőrézkori település, Hallstatti kultúrához tartozó település (CS-I-s-B-10845)
• 8. századi népvándorlás korabeli település a Măscăşeni patak partján (CS-I-s-B-10846).
• 1797-ben épült, a Szentlélek Alászállásának szentelt templom (CS-II-m-B-11123).

Hivatkozások

Források

• Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 2. kötet. 438. o.