Ravenszka
| Ravenszka (Ravensca) | |
 | |
| A ravenszkai római katolikus templom (1922-ben épült) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Újsopot |
| Rang | falu |
| Községközpont | Újsopot |
| Irányítószám | 327374 |
| SIRUTA-kód | 54216 |
| Népesség | |
| Népesség | 69 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 866 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 46′ 28″, k. h. 21° 54′ 58″44.774444444444, 21.91611111111144.774444°N 21.916111°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 28″, k. h. 21° 54′ 58″44.774444444444, 21.91611111111144.774444°N 21.916111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ravenszka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ravenszka, 1911 és 1918 között Almásróna (románul: Ravensca, csehül: Rovensko) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
Az Almás-hegység egyik hegygerincén fekszik. Beépített területe ma jóval kisebb, mint a 19. században.[1] Járművel nehezen megközelíthető.
Nevének eredete
Nevét valószínűleg délszláv eredetű víznévről kapta, amely a ravan ('sík') szóból keletkezett. A helységnévrendezéskor adott új nevének előtagja az Almás-hegységre utal.
Története
A Határőrvidékre települt 1826-ban, 237 római katolikus cseh lakossal. A telepesek Budějovicéből, Berounból, Lochovicéből, Stepanováról, Velká és Malá Lehotáról származtak ide.[2] 1872-ig az Oláh-illír Határőrezred dalboseci századához, később Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
1854-től tanítottak a faluban diplomás tanítók. Az iskola tannyelve 1907-ig volt cseh, majd magyar, 1920 és 1930 között cseh és román, 1930-tól 1940-ig román, a második világháború után ismét cseh.
Az 1947–49-es időszakban 109 lakosa repatriált Csehországba, a korábbi Szudétavidékre. 1960–65-ben építették meg a falut Újsopottal, 1970–73-ban a Ljubkovával összekötő utat.
Az 1990-es években lakói nagy része kivándorolt Csehországba.
Népessége
- 1900-ban 386 római katolikus vallású cseh lakosa volt. 71%-uk tudott írni-olvasni, viszont egyikük sem beszélt magyarul.
- 2002-ben 165 lakosából 159 volt római katolikus vallású cseh és 6 ortodox vallású román.
Ravenszka a kultúrában
A faluról szól Jana Ševčíková 1984-ben forgatott, Piemule című dokumentumfilmje, amelyet a Magyar Televízió is bemutatott.
Hivatkozások
- ↑ Václav Fanta, Alena Rákosníková, Jakub Čermák, Adéla Poubová és Vojtěch Ružbatský: Vernacular architecture in Czech villages. In Petr Maděra et al. (eds), Czech villages in Romanian Banat: landscape, nature, and culture. Brno: University of Brno, 2014 [1][halott link]
- ↑ Sînziana Preda: Istorie şi memorie în comunităţile cehilor din Clisura Dunării. Cluj-Napoca, 2010, 109. o.
Források
- Desideriu Gecse: Istoricul comunităților cehe din România (Timișoara, 2011)
- Al-dunai cseh weblap (csehül)
További információk
- Képek a Piemule című filmből
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Sablon:Krassó-Szörény megye települései
Krassó-Szörény megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
