Ferenchalom
| Ferenchalom (Качарево / Kačarevo) | |
 | |
| A település központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Pancsova |
| Rang | városi jellegű település |
| Alapítás éve | 1787. |
| Irányítószám | 26212 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7100 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 201 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 80 m |
| Terület | 38,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 59″, k. h. 20° 41′ 37″44.9664, 20.693644.966400°N 20.693600°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 59″, k. h. 20° 41′ 37″44.9664, 20.693644.966400°N 20.693600°E | |
| Ferenchalom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenchalom témájú médiaállományokat. | |
Ferenchalom (szerbül Качарево / Kačarevo, németül Franzfeld) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, a pancsovai községben.
Fekvése
Az Alföld déli részén, Pancsovától 11 km-re északra, Belgrádtól 21 km-re északkeletre fekszik.
Neve
A község nevét I. Ferenc Józsefről kapta, szerbül eredetileg Francfeldként (Францфелд) ismerték. Magyarul egyaránt nevezték Francföldnek, Ferencfalvának, majd Ferenchalomnak.
1918 után a neve Kraljevićevo (Краљевићево) és Banatsko Kraljevićevo (Банатско Краљевићево). A második világháború után kapta a Kačarevo (Качарево) nevet Svetozar Kačar után.
Története
1787-ben alapították, 1921-ben 4450 német lakta (97,7%). A második világháború után a partizánok egy koncentrációs tábort létesítettek itt, ahol a helyi németeket tartották fogva.
A második világháború után szerbek és macedónok telepedtek le. 1999. május 11-én, egy NATO-akció során bombázták, mivel egy taktikai jelentőállomás állt itt. Egyes források szerint 1999. május 8-án a falu mellett lelőttek egy F–16-ost.
Népesség
1910-ben 3842 lakosából 73 fő magyar, 3664 fő német, 40 fő szlovák, 51 fő román, 4 fő horvát, 6 fő szerb anyanyelvű volt. Ebből 81 fő római katolikus, 28 fő református, 3673 fő ág. hitv. evangélikus, 56 fő görögkeleti ortodox vallású volt. A lakosok közül 3023 fő tudott írni és olvasni, 1379 lakos tudott magyarul.
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5044 | 5899 | 7792 | 8088 | 8309 | 8103 | 7624[2] | 7100[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 5042 | 66,13 |
| Macedónok | 1467 | 19,24 |
| Jugoszlávok | 322 | 4,22 |
| Montenegróiak | 100 | 1,31 |
| Magyarok | 19 | 0,24 |
| Szlovákok | 18 | 0,23 |
| Muzulmánok | 14 | 0,18 |
| Horvátok | 13 | 0,17 |
| Németek | 9 | 0,11 |
| Románok | 4 | 0,05 |
| Bolgárok | 3 | 0,03 |
| Csehek | 1 | 0,01 |
| Szlovének | 1 | 0,01 |
| Oroszok | 1 | 0,01 |
| Bosnyákok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Gazdaság
A legtöbben mezőgazdasággal foglalkoznak, de sokan dolgoznak Pancsova valamelyik gyárában.
Turizmus
A falu legnagyobb nevezetessége a Slaninijada nevű szalonnafesztivál, melyet először 1988-ban tartottak meg, és melyet azóta minden év februárjában megrendeznek.
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Vajdaságportál
Szerbia-portál
