Homokszil
| Homokszil (Уљма / Uljma) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Versec |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26330 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3269 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 89 m |
| Terület | 63,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 28″, k. h. 21° 09′ 22″45.041111111111, 21.15611111111145.041111°N 21.156111°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 28″, k. h. 21° 09′ 22″45.041111111111, 21.15611111111145.041111°N 21.156111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homokszil témájú médiaállományokat. | |
Homokszil (szerbül Уљма / Uljma, németül Ulma) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
Fekvése
Versectől délnyugatra, Temesmiklós, Temesvajkóc és Izbistye közt fekvő település.
Története
Homokszilről a török hódoltság előtti időkről nem maradt fenn írásos adat, de a hódoltság végén már lakott helyként említették, és az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen Ulma néven jelölték a verseczi kerületben, 1770-1773. között pedig a szerb és német határőrségnek engedték át, majd 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.
1910-ben 3863 lakosából 64 fő magyar, 219 fő német, 3364 fő szerb, 166 fő román, 1 fő tót, 73 fő egyéb (legnagyobbrészt krassován) anyanyelvű volt. Ebből 371 fő római katolikus, 9 fő református, 3 fő ág. hitv. evangélikus, 3487 fő görögkeleti ortodox, 6 fő izraelita, 11 fő egyéb vallású volt. Írni és olvasni 2072 fő tudott. 437 lakos tudott magyarul.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3775 | 3933 | 4237 | 4391 | 4115 | 3961 | 3598[2] | 3269[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 2987 | 83,01 |
| Románok | 400 | 11,11 |
| Magyarok | 23 | 0,63 |
| Horvátok | 10 | 0,27 |
| Cigányok | 10 | 0,27 |
| Macedónok | 8 | 0,22 |
| Bolgárok | 8 | 0,22 |
| Németek | 6 | 0,16 |
| Muzulmánok | 6 | 0,16 |
| Szlovákok | 2 | 0,05 |
| Csehek | 1 | 0,02 |
| Montenegróiak | 1 | 0,02 |
| Szlovének | 1 | 0,02 |
| Oroszok | 1 | 0,02 |
| Jugoszlávok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - 1858-ban épült
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Pallas Nagy Lexikona
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
