Kusics
| Kusics (Кусић / Kusić) | |
 | |
| A görögkeleti templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 26349 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1361 fő (2002) |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 84 m |
| Terület | 29,7 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 33″, k. h. 21° 28′ 44″44.875833333333, 21.47888888888944.875833°N 21.478889°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 33″, k. h. 21° 28′ 44″44.875833333333, 21.47888888888944.875833°N 21.478889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kusics témájú médiaállományokat. | |
Kusics (szerbül Кусић / Kusić) település Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében, a fehértemplomi községben. A román-szerb államhatártól mindössze fél kilométerre fekszik.
Fekvése
Fehértemplomtól délkeletre, a Néra folyó mentén fekvő település.
Története
Kusics (Kusák) nevét 1349-ben említette először oklevél Kusaak, majd 1383-ban Kuzik néven.
Az 1300-as évek közepén Jánki Miklós birtoka volt, ahol Szeri Pósa fia, János mester idevaló tisztje hatalmaskodott.
1383-ban Jánki Miklós fiát Lászlót itt idézik meg.
1910-ben 2824 lakosából 18 fő magyar, 45 fő német, 122 fő román, 2151 fő szerb, 487 fő egyéb (legnagyobbrészt csehek és cigányok) anyanyelvűnek vallotta magát. Vallás tekintetében 98 fő római katolikus, 5 fő református, 2716 fő görög keleti ortodox, 4 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 947 fő tudott írni és olvasni. Ekkor az itteni lakosok közül 125 fő tudott magyarul beszélni.
A 20. század elején Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2057 | 2059 | 1912 | 1808 | 1622 | 1560 | 1361[1] | 1164[2] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1136 | 83,46 |
| Cigányok | 150 | 11,02 |
| Horvátok | 9 | 0,66 |
| Románok | 7 | 0,51 |
| Montenegróiak | 5 | 0,36 |
| Németek | 3 | 0,22 |
| Csehek | 2 | 0,14 |
| Muzulmánok | 1 | 0,07 |
| Magyarok | 1 | 0,07 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevezetességek
- Görögkeleti temploma - 1747-ben épült
Jegyzetek
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији: Старост и пол – Подаци по насељима / 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia: Age and sex – Data by settlements. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-028-8 Hozzáférés: 2021. november 1. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Györffy György: Krassóvármegye ISBN 96305 36137
Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
