Kisberezna
| Kisberezna (Малий Березний) | |
 | |
| Szent Péter és Pál templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Bercsényifalva-Kisberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 14. század |
| Irányítószám | 89040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | |
| Népsűrűség | 0,02 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 193 m |
| Terület | 54 218 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′ 51″, k. h. 22° 26′ 34″48.864166666667, 22.44277777777848.864167°N 22.442778°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 51″, k. h. 22° 26′ 34″48.864166666667, 22.44277777777848.864167°N 22.442778°E | |
  Kisberezna Pozíció Kárpátalja térképén | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisberezna témájú médiaállományokat. | |
Kisberezna[3] (ukránul: Малий Березний [Malij Bereznij][3]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
Az Ung és Ublya-patak(wd) összefolyásánál fekszik,[4] az ukrán–szlovák határtól 3 km-re. Szomszédos települések: északnyugatra Ugar (Szlovákia), északra Nagyberezna, délkeletre Mircse.
Története
A falu a 14. század második felében települt. Először 1398-ban említette oklevél Kysberzna néven. Nevét szláv eredetűnek tartják: a bereza (nyírfa) szó ragozott nyírfás, nyírjes, alakja. A kis előtag pedig megkülönböztetés a szomszédos Nagybereznától. 1427-ben Kysberezna, 1451-ben Berezna, 1773-ban Kis-Berezna, 1851-ben Kis-Berezna, 1913-ban Kisberezna néven írták.[4]
A Trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához(wd) tartozott. 1910-ben 1006 lakosából 85 magyar, 116 német, 1 szlovák, 798 ruszin, 4 horvát és 2 egyéb anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 79 római katolikus, 787 görögkatolikus, 17 református és 123 izraelita.[5]
Népesség
| 1910 | 1 006 |
| 2001 | 1 571 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[6]
ukrán (98,62%)
orosz (0,69%)
örmény (0,25%)
magyar (0,19%)
Egyéb (0,25%)
Közlekedés
A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Jegyzetek
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1913/helysegnevtar-1913.pdf
- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ a b Molnár D. István: Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ a b Sebestyén Zsolt. Kárpátalja helységnevei (pdf), lektorálta: Dr. Zopus András (magyar nyelven). ISBN 978-973-0-31294-2 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. március 18.
- ↑ (1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
