Érdengeleg

Érdengeleg (Dindești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Érendréd
Rang	falu
Községközpont	Érendréd
Irányítószám	447011
SIRUTA-kód	136786
Népesség
Népesség	727 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	161
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 32′ 01″, k. h. 22° 22′ 54″47.533593, 22.38152947.533593°N 22.381529°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 01″, k. h. 22° 22′ 54″47.533593, 22.38152947.533593°N 22.381529°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Érdengeleg (románul: Dindești) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Szatmár megye keleti részén, Nagykárolytól délre, Érendréd mellett található.

Története

Érdengeleg-Újtemetőben 8. századi avar sírt tártak fel a régészek szablyával és öntött indadíszes nagyszíjvégben végződő fegyverövvel.^[1]

A település neve az írásos forrásokban 1332-ben tűnik fel először, Dengled néven.

A falu a Dengelegi család ősi birtoka, mely még a 17. században is a család birtokában volt. A Dengeleg várának helye még a 20. század elején is felismerhető volt.

1510-ben Petri Dersy Kelemen kap itt részbirtokot.

1597-ben a település birtokosa ismét egészen a Dengelegi családé.

1746-ban a család egyik nőtagja, Dengelegi Anna leánynegyedével részt kap benne a Byk család is.

1746-ban egyrészét gróf Károlyi Ferenc szerezte meg, a század végére azonban már több birtokosa is volt: így az Irinyi, Décsey, Bük, Darvay, Becsky, Solymosy, Veres, Gencsy, és Fényes családok, de a 19. század közepétől még az Olcsváry, Balásy, és Zimány családok.

1834-ben földrengés pusztított a faluban, mely ledöntötte a görögkatolikus templom tornyát is.

A 20. század elején Gorove János és Balásy József volt a település tulajdonosa.

A falu régi helynevei közül a 20. század elején figyelemreméltó elnevezésként jegyezték fel Besenyő nevű dűlőjét.

Nevezetességek

• Református templom
• Görögkatolikus templom

Jegyzetek

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X