Börvely

Börvely (Berveni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Börvely
Rang	községközpont
Irányítószám	447050
SIRUTA-kód	137041
Népesség
Népesség	1733 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2245
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	115 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 45′ 19″, k. h. 22° 28′ 20″47.755312, 22.47226447.755312°N 22.472264°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 19″, k. h. 22° 28′ 20″47.755312, 22.47226447.755312°N 22.472264°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Börvely (románul: Berveni) falu Romániában, Szatmár megyében, Berveni központja.

Fekvése

Nagykárolytól északra, a Szatmári-síkságon, a volt Ecsedi-láp szélén, a Kraszna partján fekvő település, a magyar-román határ mellett. A falutól nincs messze a magyarországi Vállaj. Az északkeleti szomszédságában fekvő Urával a mai 4923-as út elődjének folytatása kötötte össze.

Története

Az egykori Ecsedi-láp délnyugati szélén fekvő település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában kő-,bronz-kori és kora középkori leleteket találtak.

Börvely egykor a Gutkeled nemzetség birtokaihoz tartozott.

A településről a XIV. századból van az első írott adat, nevét ekkor Berven-nek írták. Ekkor már egyháza is volt.

A XV. században, a Hunyadiak idején nevét Berwe, Berwey, Berwely -ként írták az oklevelek.

1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Buttkay Péter volt birtokosa.

1411-ben a Buttkay, Ráskay, Márki családok kaptak ide új adományt.

1417-ben a rokon Buttkayak eladták részüket a Báthoryaknak.

1420-ban a Károlyi család tagjai vámhelyet állítottak fel itt, de annak Kántor Jánosi Bálint ellentmondott. 1423-ban Buttkay Miklós és a Widfiak osztozkodnak rajta.

Az 1400-as években itt még földvár is állt, a mocsárban fekvő Vársziget Ziget vár', egy nagykiterjedésű elsáncolt magaslatán, egy középkori őrtoronnyal, amely az Ecsedi vár egyik elővédműve lehetett, nyomai máig felismerhetők.

1430-ban a Buttkay családból származó Ráskay István megsebezte a kassai Geuger Jánost, amiért büntetésül birtokait a sértettnek adták zálogba. A kiváltásig Geuger Jánossal együtt Gara Miklós nádorispán is részesült benne, és 1454, 1461-ben a petri Derzs család is birtokos volt itt.

1465-ben Buttkay Andrásés a Reszegi család kapnak benne részt.

1474-ben a hűtlen Buttkayak részét a Báthoryak kapták.

1478-ban a Buttkay család egyik ága a Buttkay Keszeg család is földesura lett.

1489-ben Báthory András kap rá királyi adományt.

1517-ben Báthory György kapja királyi adományba az egész birtokot.

1609-től az Ecsedi uradalom-hoz tartozott, és a Bethlen és Rákóczi-család voltak urai.

A Szatmári béke óta a Károlyiaké.

Az akkori harcok alatt a település elpusztult, de 1785 körül Erdélyből, Háromszékből érkezett telepesek újranépesítették, kiket a Háromszékből ide református lelkésznek megválasztott Bodoki Henter Márton, a Bodoki család egyik tagja hívott a községbe.

1873-ban a községet nagy kolerajárvány is tizedelte.

Nevezetességek

• Református templom - A régi református templom helyett 1802-ben építettek újat.

Híres emberek

• Itt született 1926. június 11-én Varga Lajos rádió- és könyvszerkesztő.
• Itt született 1943. május 14-én Demján Sándor nagyvállalkozó.
• Itt született 1953. március 3-án Végh Balázs Béla irodalomtörténész, műfordító, egyetemi oktató.

Jegyzetek

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

További információk

• Börvely Facebook-oldala