Szamosdara

Szamosdara (Dara)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Pusztadaróc
Rang	falu
Községközpont	Pusztadaróc
Irányítószám	447132
SIRUTA-kód	137700
Népesség
Népesség	1170 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1144
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	118 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′ 59″, k. h. 22° 45′ 08″47.816362, 22.75216347.816362°N 22.752163°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 59″, k. h. 22° 45′ 08″47.816362, 22.75216347.816362°N 22.752163°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Szamosdara (románul Dara) falu Romániában, Szatmár megyében.

Fekvése

Romániában, a Szatmári-síkságon, Szatmárnémetitől nyugatra, a Szamos jobb partján, a román-magyar határ mellett található.

Története

A település neve már az 1300-as években előfordult az oklevelekben, Darah alakban, mint a Darahy család birtoka.

1373-ban a Piliskey család szerez itt magának részbirtokot.

1433-ban a Csáky család, 1483-ban a Szokoly család volt a település birtokosa, ugyanakkor a Daray család a velük rokon Irinyi család tagjainak adnak zálogba részeket.

1633-ban az Ujlaky család kap benne részt az egyik Petheő leány révén.

1635-ben Sóvágó Gergely és Sóvágó János az egész helységre nyer nádori adományt, de beiktatásuknak Pethő István özvegye, Melith Péter és Vetési Kökényesdi Péter ellentmondanak.

A 18. század elején a báró Thoroczkay, a Bölcskey, Buday, Kisdobronyi Isaák családok birtoka volt, majd a század végén, és a 19. század elején az Eötvös, báró Jósika, Kállay, Buday családoké lett.

A 20. század elején legnagyobb birtoka Csengery Mayer Samunak volt itt.

A település határába olvadt Vizsoly középkori falu is:

Vizsoly

1483-ban még népes településnek írták le Vizsoly falut a korabeli oklevelek. Ekkor abban a záloglevélben említik, melyben a Daray család a vele rokon Irinyi család tagjainak zálogosítja el, s ugyancsak ekkor, 1483-ban iktatják be a Szokoliakat és a Darayakat más részekbe.

1608-ban már pusztaként említették, ekkor Pethő István birtoka volt.

1633-ban Sóvágó Gergely és János kapnak rá királyi adományt.

Nevezetességek

• Római katolikus templom – 1916-ban épült a középkori templom rossz állapota miatt.
• Református templom – 1948-ban építették újjá.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek