Šumeđe
| Šumeđe | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Raholca |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33515 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 26 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′, k. h. 17° 56′45.5, 17.93333333333345.500000°N 17.933333°EKoordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 17° 56′45.5, 17.93333333333345.500000°N 17.933333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šumeđe témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šumeđe (1921 és 1981 között Sumeđe) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Raholcához tartozik.
Fekvése
Verőcétől légvonalban 55, közúton 65 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 7 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi részén, az Iskrica (más néven Šumečka)-patak völgyében fekszik.
Története
A török uralom idején, feltehetően a 16. században keletkezett Boszniából érkezett katolikus vallású sokácok betelepítésével. 1698-ban „Szumechicza” néven lakatlan településként szerepel a török uralom alól felszabadított települések között.[2] Kezdetben kamarai birtok volt, majd 1722-ben III. Károly király a raholcai uradalommal együtt gróf Cordua d' Alagon Gáspár császári tábornoknak adományozta. 1723-ban T. Fleischmann, majd 1730-ban Pejácsevich Antal, Miklós és Márk vásárolták meg, majd 1742-ben a raholcai uradalommal együtt a Mihalovics családnak adták el.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Shumecsie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sumecse” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sumecse” néven 16 házzal, 94 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 90, 1910-ben 83 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 80%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 33 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 90 | 89 | 59 | 82 | 75 | 83 | 99 | 105 | 105 | 74 | 75 | 71 | 70 | 64 | 46 | 33 |
Nevezetességei
A falu fa haranglábát 2017. október 31-én állították.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 406. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 613. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 65. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Raholca város hivatalos honlapja (horvátul)
- Raholca turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
