Novi Senkovac
| Novi Senkovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Szalatnok |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33520 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 223 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 102 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 34″, k. h. 17° 46′ 10″45.74268649, 17.7693281745.742686°N 17.769328°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 34″, k. h. 17° 46′ 10″45.74268649, 17.7693281745.742686°N 17.769328°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Novi Senkovac falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Szalatnokhoz tartozik.
Fekvése
Verőcétől légvonalban 31, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, Medinci és Vraneševci között fekszik.
Története
Elődje a 18. században a verőcei uradalom Senkovce nevű majorja volt, mely azonban nem a mai Novi Senkovac területén, hanem attól nyugatra, a mai Markovo területén feküdt. Novi Senkovac 1942-ben keletkezett, amikor a horvát Zagorje területéről ötven szegény horvát család települt le itt. Lakosságát 1948 óta számlálják önállóan. 1954-ben felépült és megnyílt a település iskolája. 1965-ben megalapították az önkéntes tűzoltóegyletet. Felépült a közösségi ház, majd a templom is, melyet Szent Bertalan apostol tiszteletére szenteltek. 1991-ben a falu lakosságának 90%-a horvát, 5%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 301 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 398 | 432 | 632 | 655 | 501 | 476 | 366 | 301 |
Gazdaság
Lakói főként a mezőgazdaságból és állattartásból élnek. A falu mellett az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb sertéstelepe működik.
Nevezetességei
Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1991/92-ben épült. 1992-ben szentelte fel Franjo Kuharić zágrábi érsek. Egyhajós épület, félköríves apszissal. A szentély az északi oldalon található. A déli homlokzat felett áll a zömök, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony. A templomon kívül a temetőben egy kápolna is áll, melyet nemrégiben újítottak fel.
Oktatás
A település iskolája 1954-ben nyílt meg. Ma a szalatnoki Josip Kozarac elemi iskola alsó tagozatos elemi iskolája működik itt.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Slatinski informativni vodić Slatina, 2006. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve
Horvátország-portál
Földrajzportál
