Albis

Albis (Albiș)
Albisi református templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Érbogyoszló
Rang	falu
Községközpont	Érbogyoszló
Irányítószám	417106
SIRUTA-kód	27926
Népesség
Népesség	833 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	806 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	135 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′ 25″, k. h. 22° 14′ 43″47.390239, 22.24528147.390239°N 22.245281°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 25″, k. h. 22° 14′ 43″47.390239, 22.24528147.390239°N 22.245281°E
Albis weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Albis (románul Albiș) falu Romániában, Bihar megyében, az Érmelléki hegylánc belső oldalán. Közigazgatásilag a tőle 1 km-re fekvő Érbogyoszlóhoz tartozik.

Földrajzi fekvése

Albis közigazgatási szempontból a Bihar megyei Érbogyoszló községhez tartozó falu, jelenleg 2,9 km hosszú és 350 méter széles területet foglal el. Az 1964-65-ben területe pontosan egy négyzetkilométer volt. Bihar megye északnyugati részén fekszik, 11 km-re Margitta várostól. Szomszédai: keleten Érbogyoszló, északon Adony és Ottomány, nyugaton Asszonyvására, délen, ill. délnyugaton Apátkeresztúr és Monospetri, valamint délkeleten Margitta. A megyeszékhely, vagyis Nagyvárad 60–65 km-re található Albistól, többféleképpen lehet megközelíteni: vasúton Apátkeresztúrban, vagy pedig műúton Érbogyoszló felé. Földrajzi szempontból a falu területe a Tisza síkságának peremvidékéhez tartozik, pontosabban a Diószeg-Tasnád szubkolineáris alegységhez, valóságos átmenetet képezve a Tisza síkságát képviselő Ér völgye és a Szilágysági dombok között.

Története

Elsőként Alba néven említik a pápai tizedjegyzékben 1333-1336-ban. Névváltozatai: 1373 – Albeus, 1427 – Albes, 1474 – Albys, majd 1828-tól az Albis nevet viseli.^[2]

Albis a Gutkeled nemzetségből származó albisi Zólyomy család ősi fészke és temetkezési helye volt.

A 16. századig a Makó család is részbirtokosa volt a településnek, azonban a család a 16. században kihalt. A török idők után több birtokosa is volt, gróf Kevenhüller József, Dietrichsten, Zichy Ferenc és gróf Stubenberg József.

Lakossága

1720-ban kb. 100 lakosa lehetett. 1828-ban már 458 lelket, 1851-ben 1280 lakost írtak össze, bár ez utóbbi adatot vitatják. 1910-ben 1088, 1930-ban 1205, 1980-ban 1123 főt számoltak. Az 1992-es népszámlálás alapján 1054 lakóból 946 magyar, 19 román, 83 roma és 1 német.

Híres személyek

• Irinyi János vegyész, közgazdász, publicista és forradalmár politikus^[3]
• Irinyi József hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő
• Sass Károly, az első honvéd hadtest tábori lelkésze.

Nevezetességek

• Albis református temploma, amely már a 13. század végén fennállt, a romániai műemlékek jegyzékén a BH-II-m-B-01094 sorszámon szerepel.^[4]
• Irinyi József mellszobra, illetve a szülőháza helyén felállított emlékmű.
• A csonka-torony maradványai.
• A szőlőhegy
• A református temető, ahol helyenként még zsidó sírok is fellelhetők.

Jegyzetek

Források

• Balláné Bakó Erzsébet, Török Ferenc: Albis, kismonográfia, Partiumi füzetek 28., 2004
• Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Albis weboldala Archiválva 2013. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben