Oláhszentmiklós

Oláhszentmiklós (Sânnicolau Român)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Oláhszentmiklós
Rang	községközpont
Irányítószám	417153
SIRUTA-kód	28326
Népesség
Népesség	1479 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	20 [1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 21° 43′ 60″46.95, 21.733346.950000°N 21.733300°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 21° 43′ 60″46.95, 21.733346.950000°N 21.733300°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Oláhszentmiklós (Sânnicolau Român), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól délnyugatra, Cséffától északra, Atyás, Rojt és Felsőbarakony közt fekvő település.

Története

Oláhszentmiklós nevét 1462-1485 között Szentmiklós néven említették az oklevelek, mint Toldi birtokot.

1478-ban Zenthmiklos, 1808-ban Szentmiklós (Oláh-) néven írták. Oláhszentmiklós földesura a herceg Eszterházy család volt, később pedig Lovassy Ferencznek volt itt nagyobb birtoka.

Határában egy várrom található, melyet Toldi Miklós várának tartott a hagyomány. Az ide tartozó Libárdi puszta pedig valószínűleg azonos azzal a birtokkal, melyet II. András király 1234-ben Kálmán királyfi étekfogójának Demeter mesternek adományozott.

A török hódoltság előtt határában feküdt Nagyfalu község is, melytől a Toldy család előnevét vette.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: "...Bihar vármegyében, termékeny síkságon, 1350 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 3680 hold...Majorság itt nincs mert a lakosok örökös szerződés mellett bírják földjeiket Eszterházy herczegtől...láthatók itt egy régi földvár romjai"

1910-ben 2517 lakosából 112 magyar, 2404 román volt. Ebből 50 református, 2405 görögkeleti ortodox, 38 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma 1787-ben épült.

Hivatkozások

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.