Révtízfalu

Révtízfalu (Zece Hotare)
Révtízfalu északnyugati házcsoportjai
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Vársonkolyos
Rang	falu
Községközpont	Vársonkolyos
Irányítószám	417568
SIRUTA-kód	31556
Népesség
Népesség	280 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	0
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	388 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 28″, k. h. 22° 28′ 25″46.891012, 22.473646.891012°N 22.473600°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 28″, k. h. 22° 28′ 25″46.891012, 22.473646.891012°N 22.473600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Révtízfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Révtízfalu (röviden Tízfalu, románul Zece Hotare, gyakran Zecehotare) község Romániában, Bihar megyében. Rév településrészeként 1919-ig és 1941–1944 között Magyarországhoz, Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, 1966-tól Vársonkolyos társközsége.

Fekvése

Révtízfalu egymástól nagyobb távolságban fekvő házcsoportokból álló szórványtelepülés, Vársonkolyos központjától légvonalban 7,5 kilométerre, dél–délnyugati irányban található. Vársonkolyos felől az autóval nehezen járható, DC 177-es jelű erdei úton közelíthető meg, de nyugati határában fut a könnyebb elérhetőséget biztosító, Esküllőt Biharrósával összekötő makadámút.

A Király-erdő hegység északi peremén, a Cărmăzan-hegy (Dealu Cărmăzanului, 855 m), a Tízfalu-csúcs (Dealu Rujetu, 844 m), a Bot-hegy (Dealu Botului, 759 m) és a Bugla-csúcs (Chicera Buglei, 784 m) között húzódó, völgyekkel tagolt Tízfalusi-karsztfennsíkon (Platou Carstic Zece Hotare), a Sebes-Körösbe ömlő Méhsed (Mișid) forrásvidékén fekszik. A település központi része 700 méteres tengerszint feletti magasságban terül el. Környékén több, víznyelő töbrökben bővelkedő karsztvölgy húzódik. A Bot-hegy északi lankáin több feltáratlan barlang található, a falutól északnyugatra, Tomnatek közelében pedig a Tízfalusi-Pokol-barlang (egyéb nevein Öreg- vagy Handl Károly-barlang, románul Peștera Bătrînului) 1600 méteres hosszúságban feltárt patakos járata kereshető fel.

Története

A hagyományosan erdőléssel, mészégetéssel és állattartással foglalkozó, Révhez tartozó településrész lakosainak száma 1910-ben 706 volt (99,5%-a románajkú). 1919-ig Magyarországhoz, Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, 1941 és 1944 között pedig a település déli szomszédságában húzódott a magyar–román országhatár. Népességszáma az 1940-es és 1960-as évek között a környéken folyó bauxitbányászatnak köszönhetően 1000 fő körül mozgott, az 1970-es évektől a lakosság nagy arányú csökkenése figyelhető meg. 1966-ban közigazgatásilag Vársonkolyos társközsége lett.

A bauxitbányászat megszűnésével a fő megélhetési forrás ismét az erdőgazdálkodás és az állattartás lett, emellett a falu északi határában üzemel egy magántulajdonú agyagbánya. Infrastrukturálisan és a szociális ellátást tekintve Révtízfalu nagyban függ a közeli Vársonkolyos intézményrendszerétől, két általános iskoláján kívül csupán egy közösségi ház, egy vegyesbolt és egy orvosi ügyelet található a faluban.

Jegyzetek

Források

• Mátyás Vilmos: Bihar-hegység: Turistakalauz. Budapest: Sport. 1988
• Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Budapest: Kárpát-Pannon. 2000
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850–2002

További információk

• Emődi András: Tíz, Zece, Zichy... A Tízfalusi-határ nevének eredetéről és a kistájrészlet legkorábbi térképéről. Várad 15. évf. 5. sz.[1]
• Vársonkolyos honlapja (részleges információk Révtízfaluról is)