Váncsfalva

Váncsfalva (Oncești)
A volt váncsfalvi görögkatolikus fatemplom a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Máramaros
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Máramaros
Község	Váncsfalva
Rang	községközpont
Irányítószám	437037
SIRUTA-kód	107341
Népesség
Népesség	1519 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Népsűrűség	73,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	250 m
Terület	20,65 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 23° 58′ 55″47.848139, 23.98182747.848139°N 23.981827°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 23° 58′ 55″47.848139, 23.98182747.848139°N 23.981827°E
Váncsfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Váncsfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Váncsfalva (románul: Oncești, jiddisül אונצ'שט) község Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Nevének eredete

Magyar és román nevét is a Váncs, később Váncsfalvi család alapítójáról kapta (Vancea, Oancea). Korábbi neve Váralja volt (1360, p. olachalis Waralia). 1405-ben Vanchukfalua, 1408-ban Varalya alio nomine Vanchokfalva, 1605-ben Váncsfalua néven fordult elő.

Fekvése

Az Iza mentén három km hosszan elnyúló falu Máramarosszigettől 12 km-re délkeletre. A község legmagasabb pontja, az Osoiul 717 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé.

Népessége

A népességszám változása

Népessége 1880-tól a 20. század második feléig növekedett, 1992 óta viszont egyértelműen fogy.

Etnikai és vallási megoszlás

• 1880-ban 1070 lakosából 970 volt román, 72 német (jiddis) és 28 egyéb (cigány) anyanyelvű; 978 görögkatolikus, 67 zsidó és tíz római katolikus vallású.
• 2002-ben 1549 román nemzetiségű lakosából 1217 volt ortodox, 160 görögkatolikus és 160 pünkösdi hitű.

Története

Nagy Lajos 1360-ban adományozta Farksztán fia Váncsoknak Váralja olachalis birtokának nyugati felét, amelyre a későbbi Váncsfalva települt. Később román kisnemesi falu volt Máramaros vármegyében, családai közül kiemelkedtek a vármegyei közéletben jelentős szerepet játszó Jurák. 1691 előtt Kricsfaluból érkezett a faluba az a fatemplom, amely 1974 óta a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban áll. A hagyomány szerint a templomot idetelepedő kricsfalusiak hozták magukkal. Ugyancsak a helyi hagyomány szerint lakói egy része 1700 körül Tőkésbányára költözött. 1720-ban tizenkét nemesi és két jobbágytelkét írták össze. 1965-ben Barcánfalva községhez tartozott, 2004-ben kivált és önálló községgé alakult.^[1]

A mai ortodox templom 1937–39-ben, a görögkatolikus 2000-ben épült.

Nevezetességek

• A falutól két és fél kilométerre északkeletre, a 414 méter magas Cetățeaua tetején 14. vagy 15. században épült vár lakótornyának maradványai. A hét és fél méteres oldalhosszúságú, két méteres falvastagságú épületből az egyik oldal romjai maradtak fenn.^[2] Radu Popa szerint szinte teljesen megegyező lehetett a reketyefalvi lakótoronnyal.^[3]
• Faragott máramarosi nagykapuk.
• Egy vasas és egy vasas–kénes ásványvízforrás.
• Bartók Béla az 1913 márciusában a helyi Pătru Drăguş nevű cigányhegedűs által, gitárkísérettel fonográfra játszott medvetáncot a Szonatina második tételében, az oșăneștét pedig a II. rapszódia friss tételében dolgozta fel.^[4]
• 2011 augusztusa óta a falu mellett sportrepülőtér működik.^[5]

Jegyzetek

Források

• Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Budapest, 1943

További információk

• Bartók Béla Váncsfalván készített felvételei: [1] és [2]