Újszomolnok
| Újszomolnok | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 33″, k. h. 22° 15′ 05″49.059167, 22.25138949.059167°N 22.251389°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 33″, k. h. 22° 15′ 05″49.059167, 22.25138949.059167°N 22.251389°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újszomolnok (1899-ig Szmolnik, szlovákul: Smolník) Takcsány településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Fekvése
Szinnától 5 km-re északkeletre feküdt. 1980-ban a Sztarinai-víztározó építése miatt lerombolták.
Története
Szurok szlávul smol; innen származik a Szmolnik településnév.[1]
Az 1700-as években templomába Hartman József műhelyéből került az új berendezés.[2]
Az egri egyházmegye területén szolgáló görögkatolikus papok 1741. évi javadalom-összeírása szerint a település lelkésze Michaël Theodorovics. Nincs iskolamestere, temploma fából készült.[3]
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZMOLNYIK. Orosz falu Zemplén Vármegye földes Ura Révész Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Osztroznicza, és Zuellának szomszédságában; határja 2 nyomásbéli, földgye sovány, zabot középszerűen, árpát, kölest, gabonát keveset, és ritkán terem; erdeje van, legelővel bővelkedik, szűkölködik szántóföldek nélkűl.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szmolnik, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fiókja: 13 r., 330 g. kath., 7 zsidó lak., 525 hold szántófölddel. F. u. Szirmay, Prámer. Ut. p. N.-Mihály.”[5]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Újszomolnok, előbb Zemplén-Szomolnok, ruthén kisközség a gácsi határszélen. Van 48 háza és 337 gör. kath. vallású lakosa. Postája Nagypolány, távírója Zemplén-Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azelőtt Szmolnik néven szerepelt. Az újabb korban a Pramer és a Szirmay családoké volt. Most nincsen itt nagyobb birtokos. Gör. kath. temploma 1819-ben épült.”[6]
1910-ben 375, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1917-ben, a kárpátaljai orosz betörés során lerombolt falvak közül Újszomolnok újjáépítésének költségét Miskolc teljes mértékben vállalta. Hálából a falu jelképesen felvette a Miskolcfalva nevet.[7] 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.
1939. október 3-i újsághír szerint a visszacsatolt Újszomolnok (a miskolciak adományaiból) Miskolcfalva néven újjáépült.[8]
1980-ban a Sztarinai-víztározó felduzzasztásakor az ivóvízbázis védelme miatt 6 másik községgel együtt (Zellő, Szedreske, Dara, Nagypolány, Oroszruszka (v. Zemplénoroszi), Cirókaófalu) teljes lakosságát (összesen mintegy 3500 embert) kitelepítették, a falut lerombolták és területét Takcsányhoz csatolták.
Lásd még
- Takcsány
- Dara
Jegyzetek
- ↑ ifj. dr. Reiszig Ede:ZEMPLÉN VÁRMEGYE TÖRTÉNETE
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon: Hartman József
- ↑ http://real.mtak.hu/15763/1/conscriptio_1741_nyomdaba_2014_09_17_javitva.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- ↑ Somorjai Lehel: Miskolc az első világháború éveiben
- ↑ Kárpáti Béla: MISKOLCI VÁROSTÖRTÉNETI KALENDÁRIUM 1300-1960
 | Ez a szlovákiai településrészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
