Révleányvár

Révleányvár
A révleányvári iskola
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Cigándi
Jogállás	község
Polgármester	Deák Bertalan (független)[1]
Irányítószám	3976
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	386 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	27,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 22° 02′ 25″48.322530555556, 22.04038055555648.322531°N 22.040381°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 21″, k. h. 22° 02′ 25″48.322530555556, 22.04038055555648.322531°N 22.040381°E
Révleányvár Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Révleányvár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Révleányvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.

Fekvése

Sátoraljaújhelytől délkeletre, Ricse keleti szomszédjában, a Tisza mellett fekvő település.

Megközelítése

Főutcája a 3804-es út, ezen érhető el Ricse és Zemplénagárd felől is. Dámóccal a 3809-es út köti össze.

Korábban kompjárat kötötte össze a Tisza túlpartján fekvő, Szabolcsveresmarthoz tartozó Rozsálypusztával, ezen keresztül pedig Kisvárda felől is könnyen elérhető volt, a 3832-es úton.

Nevének eredete

Nevének első tagja a Tisza itteni révje után kapta nevét, míg nevének második tagja földváráról kapta nevét, melyet a Tisza túlsó partján fekvő Kisvárda várurai a folyón való átkelés biztosítására 1440-ben várat emeltek ide, melyet Várdai László jegyese Pálóczi Agatha tiszteletére először Szűzvár-nak, később pedig Leányvár-nak neveztek el.

Története

A település a 14. században keletkezett. 1440-ben Szabolcs vármegyéhez tartozott. Váradi László várat építtetett itt, melyet erős kőfal vett körül, ezt I. Lipót romboltatta le 1683-ban.

Az 1400-as években több birtokosa is volt; így a Cserényi, Abaházi Tárkányi családok is.

1598-ban az elpusztult helyek közt írták nevét.

1692-ben Sennyei Sándoré, majd a báró Dőrieké és a gróf Majláth családnak voltak itt birtokai.

1904 óta Révleányvár a település neve.

Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 769 magyar lakosa volt, ebből 107 római katolikus, 150 görögkatolikus, 466 református volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Rolyák Géza (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Salamon Sándor (független)^[4]
• 1998–2002: Iski Józsefné (független)^[5]
• 2002–2006: Iski Józsefné (független)^[6]
• 2006–2010: Iski Józsefné (független)^[7]
• 2010–2014: Iski Józsefné (független)^[8]
• 2014–2019: Deák Bertalan (független)^[9]
• 2019-től: Deák Bertalan (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,2%, református 59,6%, görögkatolikus 19,9%, felekezeten kívüli 0,9% (2,1% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 0,2-0,2% bolgárnak, szlovénnek és ukránnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,2% volt római katolikus, 31,4% református, 8,5% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 2,5% felekezeten kívüli (48,9% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességek

• Református temploma 1740 körül épült.
• Révleanyvár ősfája - Védett fehér nyárfa
• Mokcsa-tó

Jegyzetek

Források

• Borovszky Samu: Zemplénvármegye.