Vinogradce

Vinogradce (Vinogradci)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Belistye
Jogállás	falu
Irányítószám	31554
Körzethívószám	+385 031
Népesség
Teljes népesség	211 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	92 m
Terület	6,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 39′ 56″, k. h. 18° 21′ 45″45.665556, 18.362545.665556°N 18.362500°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 56″, k. h. 18° 21′ 45″45.665556, 18.362545.665556°N 18.362500°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Vinogradce (horvátul: Vinogradci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 27, közúton 34 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén fekszik.

Története

A történeti források már a 15. század közepén említik. Nevét kiterjedt szőlőültetvényeiről kapta, melyek a helyi temető közelében emelkedő domb napos oldalán irigylésre méltó számban sorakoztak. A török hódítás előtti utolsó birtokosa a Draskovich család volt. A török Valpó várának elestével 1543-ban foglalta el azt a területet és csak 1687-ben szabadult fel uralma alól. A török korban 5 ház állt a településen. Bećir nevű török birtokosa Valpón lakott, míg utolsó birtokosa egy Karalia nevű török volt. 1698-ban „Vinogradczy” néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta.

Az első katonai felmérés térképén „Vinogradcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vinogradcze” néven szerepel. ^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vinogradcze” néven 40 házzal, 262 katolikus vallású lakossal találjuk. ^[3] A 19. század végén és a 20. század elején főként Likából települtek ide horvát családok azért, hogy a belistyei Gutmann-faüzemben dolgozzanak.

1857-ben 275, 1910-ben 371 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A két világháború között az 1920-as években Dalmáciából és a horvát Tengermellékről több család telepedett le itt. A háború után Likából és a horvát Zagorje vidékéről újabb horvátok érkeztek a településre. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 256 lakosa volt.

Lakossága

Gazdaság

A faluban ma egy iparos és három családi gazdaság működik.

Nevezetességei

A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1916-ban épült. A valpói plébánia filiája. Búcsúünnepét október első vasárnapján tartják.

Kultúra

A Horvát házban az egyik terem a helyi rendezvények és az egyesületek rendelkezésére áll, egy másik terem pedig a fiatalok számára van berendezve. Itt kapott helyet a helyi tűzoltó egyesület is.

Oktatás

A falu iskoláját 1931-ben nyitották meg a település közepén. Ma a belistyei Ivan Kukuljević általános iskola területi iskolája működik benne.

Sport

Az NK „Zrinski” Vinogradci labdarúgóklubot 1947-ben alapították. Történetének legjobb eredményét a 2002/2003-as szezonban érte el, amikor megnyerve a megyei 3. liga csoportját, feljutott a 2. ligába. A futballpálya közelében nemrég aszfaltos kézilabdapályát adtak át és berendeztek egy gyermekjátszóteret is.

Egyesületek

A DVD Vinogradci önkéntes tűzoltó egyesületet 1927-ben alapították.

Jegyzetek

Források

• Belistye város hivatalos oldala (horvátul)
• Belistye város információs oldala (horvátul)
• A város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Belistye városi információs portál (horvátul)
• A Valpovština információs portálja (horvátul)