Braidaföld
| Braidaföld (Širine) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Baranyaszentistván |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31300 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 26 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Terület | 1,96 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 08″, k. h. 18° 33′ 40″45.769, 18.56145.769000°N 18.561000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 08″, k. h. 18° 33′ 40″45.769, 18.56145.769000°N 18.561000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Braidaföld témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Braidaföld[2] (horvátul: Širine) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.
Fekvése
Eszéktől légvonalban 22, közúton 35 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén, Pélmonostor és Baranyaszentistván között fekszik.
Története
Csánki Dezső szerint a középkorban egy Malomszeg nevű település állt itt, melyet 1339-ben „Molonzeg” alakban a pécsi káptalan oklevele említ először. [3] 1441-ben, 1471-ben, 1478-ban és 1494-ben „Malomzegh” néven említik. Siklós várának tartozéka volt. [4] Más forrás szerint a falu nem itt, hanem Ipacsfától nyugatra feküdt és elpusztult. [5]
A mai település csak a 19. század második felében keletkezett mezőgazdasági majorként. A major nevét a német „Breitenfeld” (azaz széles mező) elnevezésből kapta. A horvát Širine ennek a szláv megfelelője. 1882-ben Malomszék néven is említik. [6] A harmadik katonai felmérés térképén a település „Braidafeld-puszta” néven található. 1869-ben 121, 1910-ben 190 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 41%-a horvát, 15%-a jugoszláv, 12%-a magyar, 11%-a szerb, 8%-a német, 7%-a szlovén, 2%-a montenegrói volt. 2011-ben 58 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 121 | 0 | 0 | 194 | 190 | 0 | 0 | 537 | 322 | 306 | 311 | 219 | 170 | 86 | 58 |
(1869-től településrészként, 1991-től önálló településként. 1880-ban, 1890-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Bengéhez számították.)
Gazdaság
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját. Itt volt egykor a Belje mezőgazdasági üzem központja. Egykor vasútállomása volt a Pélmonostor-Petárda vasútvonalon. Az épület ma is áll, lakás céljára szolgál.
Oktatás
A településen ma a pélmonostor-cukorgyári általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Sulinet.hu:Fontos tudnivalók Délkelet-Baranya helységneveiről
- ↑ Diplomatikai levéltár 3204.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Follajtár Ernő: Baranya vármegye eltűnt helységei Pécs, 1942. 22. old.
- ↑ Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténetének adattárához. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 14-15 (1969-70) (Pécs, 1974)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község régi weboldala[halott link] (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
További információk
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
