Harisnyapuszta
| Harisnyapuszta (Novo Nevesinje) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Baranyaszentistván |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31322 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 86 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 02″, k. h. 18° 24′ 54″45.734, 18.41545.734000°N 18.415000°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 02″, k. h. 18° 24′ 54″45.734, 18.41545.734000°N 18.415000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Harisnyapuszta (1942-től 1944-ig Botond, horvátul: Novo Nevesinje, 1880-tól 1931-ig Piskora, szerbül: Ново Невесиње) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.
Fekvése
Eszéktől légvonalban 28, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re délnyugatra, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén, a magyar határ mellett fekszik.
Története
A 19. század második felében mezőgazdasági majorként keletkezett Petárda Velika Harisnya nevű dűlőjében, a dárdai uradalom területén, Harisnya-puszta néven. A harmadik katonai felmérés térképén a település „Harisnya puszta” néven található. A településnek 1900-ban 60, 1910-ben 64 lakosa volt. Baranya vármegye Siklósi járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, ez idő alatt 1942 és 1944 között a Botond nevet kapta. A háború után ismét Jugoszlávia része lett. A háborút követően Hercegovinából érkezett szerb családokkal telepítették be. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb, 7%-a magyar nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 63 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 60 | 64 | 0 | 0 | 189 | 184 | 198 | 179 | 145 | 115 | 73 | 63 |
(1880-ban, 1890-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Petárdához számították.)
Gazdaság
A településen hagyományosan az erdőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Oktatás
Az alsó tagozatosok Bolmányba, a felsősök Kácsfalvára járnak iskolába.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község régi weboldala[halott link] (horvátul)
- Općina Petlovac – A Cultroute Projekt kiadványa 2016. (horvátul)
További információk
A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
